Budapest, mint élhető város
Nemrégiben (2017. január) készült el Budapest okos város jövőképe. ( http://smartcitybudapest.eu/hu/news/smart-budapest-budapest-okos-varos-jovokepe-koncepcio )
Ez
nagyon jó hír, leginkább amiatt, mert ebből látszik, hogy ország- illetve
városvezetés szinten foglakoznak az élhetőség és fenntarthatóság kérdésével.
Természetesen korábban is történtek már ilyen irányú városfejlesztések. Ezzel a dokumentummal azonban egy új lépcsőfokhoz érkeztünk.
Leginkább a rendszerváltástól kezdve (1989) a várostervezésben is új szemlélet
kezdődött. Korábban a szocializmus évei alatt a magyar városok humánus
szempontból rengeteget romlottak. Az iparosodás növelése volt a fő cél és az, hogy
a városokba áramló rengeteg munkásnak legyen, hol laknia, így hatalmas
lakótelepek épültek. Az autók száma is növekedett, igaz akkor még nem olyan
drasztikusan, mint később a kapitalizmus eljövetelével, de az autók számára
szükséges helyet biztosították, a gyalogos életterek rovására a közterületeket
pedig egyáltalán nem fejlesztették, hiszen nem volt cél, hogy az emberek az
utcákon, parkokban spontán összegyűljenek, jól érezzék magukat, sétálgassanak
beszélgesenek, ez (politikailag) nem ellenőrizhető folyamatokat indított volna
el. A közterek fejlesztése a demonstratív célokra szolgáló monumentális terek
létrehozásában merült ki lásd Felvonulási tér. Ezek élhetőségéről ne is
kezdjünk el gondolkodni…
A lakótelepek önmagukban a elidegenítő város környezet
mintapéldái, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen pontosan ez volt létrehozásuk
ideológiai háttere is: a munkások otthonukba sietve álomra hajtják a fejüket és
a lehető legkevesebb időt töltik az utcán más emberekkel beszélgetve, sokat
utaznak a munkába és vissza, fáradtan, félálomban, nagy tömegben, ami szintén
ellehetetleníti a kommunikációt. A vásárlás a feltétlenül szükséges dolgok
beszerzésére korlátozódik a közértben és AZ Áruházban, de pl. piacok nem nagyon
épültek, a meglévőeket hagyták lepusztulni. A vásárlás pedig a beszélgetés
melegágya, kommunikáció nélkül nincs adásvétel. Ezt a területet ugyan
volumenében nagyon lecsökkentették, de hatásosabb lett volna megszüntetni: pl.
mindenkinek kiosztják a munkahelyen az aznapi élelmet, meg az évi ruhát és el
van intézve, de nem akarok ötleteket adni totalitárius állam építéséhez…
Azután jött a rendszerváltás és új szelek kezdtek fújni.
Az első fejlesztések a Váci utca (északi rész 1986, déli
rész 1996), a Liszt Ferenc tér (2002) és
a Ráday utca (2000) sétálóutcává alakítása volt. Ekkor már a turizmus
kiszolgálása is előtérbe került a helyi lakosok életminőségének javításán túl.
Ezután sorra kerültek vissza a gyalogosok birtokába az utcák, parkok, terek. ( https://mno.hu/migr/setany-lesz-a-raday-utca-870620)
Azután épült-szépült a főváros, reményeim szerint sorra
veszem majd itt a blogon a jól sikerült átépítéseket 1989-2017-ig. Ezek között személyes
kedvencem az Erzsébet-téri Gödör, ma Akvárium illetve a szűkebb környezetem, a Terézváros átalakulása…Vannak katasztrófálisan sikerült felújítások is, mint pl. a Moszkva tér-Széll Kálmán tér a maga konténer fáival, gutaütéssel fenyegető nagy kőburkolatú placcaival, félúton eltűnő rámpájával, gazzal benőtt üldögélő "lépcsőjével" vagy a Nyugati tér, és persze a Városliget, amiért vérzik a szívem.
Visszatérve a jövőképre.
Erzsébet-tér, "Gödör"
A megújult Széll Kálmán tér
„A januárban elfogadott dokumentumban nem szerepelnek
konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általános elvek és értékek
annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokat
alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a 2013-ban elfogadott Budapest
2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak.”
„… az okos város fogalma mára kibővült, olyan
intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek általánosabban, a városi
életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia
használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással,
ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé
vált. A fenntarthatóságból levezetett gyakorlatok azonban nagy részben
építenek az egyszerűbb, a természeti folyamatokat megértő és
tiszteletben tartó, a városüzemeltetést azokkal összhangban kezelő
megoldásokra. Ez a szemlélet egy olyan folyamatot indított be, amely során
a városok igyekeznek a hagyományos – akár évtizedekkel vagy évszázadokkal
ezelőtt működő – jól bevált módszereket újra felfedezni, azokat a mai
igények szolgálatába állítani.”
A terv egy átfogó stratégia, mely több, már meglévő
városfejlesztési stratégiát magába foglal:
Első és kiemelt eleme a Budapest, mint Tudásközpont létrehozása.
Erre a területre (K+F, oktatás) nem látok rá, igaz, de egyetemek
bezáratása nem tudom, hogyan illik ebbe a képbe… A Graphisoft-park létrejöttét emeli
ki a dokumentum, mint sikerprojektet. Azt írja információs és biotechnológiával
foglalkozó cégek és oktatási intézmény található itt. Az információs
technológia valóban nagy számban jelen van, és az IBS (International Business
School) valamint orvosi területen kutató cégek. Ettől szerintem több kell majd,
hogy Budapest tudásközpont legyen, és nem is igazán értem ez miért cél. A tudás
összegyűjtése egy fizikai helyre elég ókori gondolat a digitális technika
világában. És ez megint csak versenyként tünteti fel ezt a projektet, hiszen le
kell ahhoz győzni legalább más európai városokat, hogy mi lehessünk a vonzó K+F
város. Ez is ellentétes a fenntartható fejlődés elvével. Úgy tűnik kellett egy
húzóágazat, szlogen, ami elviszi az okos város projektet, de én biztos, hogy
nem a tudásköpontot választottam volna. Később rájöttem, hogy a többi pont sem túl erős, talán ezért került ez előre...
Második fejezet a fenntartható
energia. Jó célok: „A Budapest 2030 alapján cél mind az egy főre jutó, mind
az összesített elsődleges energiafogyasztás 2030-ig történő 30%-os csökkentése a
2005-ös értékekhez viszonyítva.” Kiderül azonban a dokumentumban, hogy még
felmérés sem nagyon készült sok területről, ezek most fognak elkészülni, és
majd a felmérések ismeretében lehet konkrét tervet készíteni. Pl. tudni kell,
mik a legnagyobb energiafogyasztók, hogy azon lehessen csökkenteni… Itt is
vannak megvalósult fejlesztések, pl a szelektív hulladékgyűjtés. Budapesten még
úgy az alap hulladékgyűjtést is érdemes lenne fejleszteni, hogy egyáltalán
kukák legyenek, sőt akár szelektív kukák a közterületeken is.
Újabb idézet: „Budapesten a megújuló energia használatának aránya
összességében nagyon alacsony, a bővítés lehetőségei nincsenek feltérképezve.” Nos
ez a mondat jól leírja a helyzetet.
Mobilitás
Szépek a célok, de pl. ilyen szlogenek: „Az okos város
alapkövetelménye a magas színvonalú, hatékonyan működő, mindenki számára azonos feltételek mellett igénybe vehető
közszolgáltatásokat nyújtó, stabil és kiszámítható városműködtetés.” A 3-as
metró most indult felújításnál nyomokban sem figyelhető meg, mert az akadálymentesítést
jelenleg nem akarják teljes mértékben megvalósítani (nem minden állomás lesz
akadálymentes). ...Mennyire életszerű, hogy aki kerekesszékkel vagy babakocsival
lemegy a metróba, a célállomáson nem tud feljönni, akkor leszáll hamarabb, ahol
van lift és megy még pár megállót busszal. Különösen egy vidékinek, vagy
külföldinek ez egy tortúra! Akkor már inkább busszal megy, de magamból indulok
ki, hogy vidékiként évekig (kb. 10 év) csak metróval és villamossal mertem
utazni, mert arról tudtam biztosan, hogy hova visz. Felírtam mikor először buszra mertem szállni! Jó akkor még nem
volt bkk futár, de szerintem ez ma is így van a legtöbb emberrel...
Pedig sok jó fejlesztés van a tömegközlekedésben: MOL Bubi,
elektromos buszok, stb, de az igazi nagy beruházásoknál, mint metróépítés, ami
arányaiban sokkal több embert érint, mint a 16/a busz, ott is meg kellene
valósulni az akadálymentesség és a fenntarthatóság elvének.
„A Balázs Mór-tervnek megfelelően cél a gyalogos utazások
arányának 2030-ig történő, a jelenlegi 18%-ról 20%-ra növelése, biztonságos, akadálymentes
és az egészséget nem veszélyeztető környezet általános kialakításával.” Ez
nagyon kevés. Jelenleg még mindig az autók uralják a várost, ebben sokkal radikálisabbnak kellene
lenni, ha nem akarunk megfulladni!
Persze a MOL Bubi jelenik meg, mint sikerprojekt. „Az elmúlt
időszak látványos fejlesztéseinek folytatásával cél, hogy a kerékpározás
részaránya a Balázs Mór-tervnek megfelelően, a jelenlegi 2%-ról 10%-ra
emelkedjen 2030-ig.” Ez már valamivel jobb, úgy tűnik a kerékpárosok már több
létjogosultságot harcoltak ki maguknak, mint a gyalogosok. Alighanem kellene
egy Magyar Gyalogos Klub, hogy ezt elérje!
A Budapest Szíve program keretében megvalósult belvárosi
fejlesztéseket emeli ki példának, ami tényleg nagyszerű eredmény, és a
lassított forgalom is jobb, mint a normál, de a jövőt illetően nagyon óvatos és
nem is konkrét. Mennyire szívesen látnék itt is egy szuperblokk programot!
Városi környezet
Élhető városi környezet létrehozása a cél és a zöldfelület
6%-ra növelése lakosonként (2030-ra) ugyanakkor mégis megvalósulhat a Liget
tönkretétele, ami húsz ilyen tervet nulláz le a másik oldalon!!! Megszakad a
szíve minden budapestinek, akinek a zöldfelületek a szívügye!!
A klímaváltozás hatásai közül a felhőszakadásokat emelik ki,
többször okoztak a vízelvezetés hiányosságai károkat a városban, csak
haloványan említik, hogy a csapadékvizet össze is lehetne gyűjteni és felhasználni,
pl locsolásra, merthogy égető kérdés az elvezetés! Holott, ha ilyen irányú
építés történik egyúttal a tárolást is meg lehetne oldani, ne kelljen kétszer nekifutni
a feladatnak. Jelenleg a szennyvíz hálózatba van kötve a csapadékvíz elvezetés,
ami rémes, hiszen az esővíz nagyon jól hasznosítható lenne, ha nem keveredne
szennyvízzel.
Társadalmi partnerség
A lakosság bevonása és a tudatosság formálása, hát ebben
szintén nagyon nagy a lemaradásunk. A civil kezdeményezések ki is harcolnak
némi figyelmet maguknak, de beleszólást már nehezen.
Okos gazdaság
Barnamező-kataszter készült és a piacok újultak meg. Ez
nagyon jó irány!
Terézvárosban is az egyik kedvencem a piac felújítása és a Hunyadi tér élővé tétele...erről később.
Összeségében jól hangzó célokat olvashatunk, amelyekkel azonban lehetett volna még eggyel előrébb tekinteni, nem csak tüzet oltani. Mindezek mellett, ha valóban ezen elvek mentén fejlődne Budapest, akkor boldog lennék! Kár, hogy a valóságban, a megvalósult építésekben nem tükröződnek egyelőre vissza.
Nézzük, honnan indulunk:
Élhető városok rangsora
Economist Intelligence Unit (EIU, London, UK) rangsora: Az
EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet,
valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az
értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő
átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat "elviselhetetlen", a
100-as "ideális" életkörülményeket jelöl.
A 140 vizsgált város közül magyar főváros idén 36. lett a
tavalyi 42. és a két évvel ezelőtti 45. hely után.
Másik lista: Mercer kutatóintézet, UK: A zöldkörnyezet és az
infrastruktúra fejlettsége mellett fontos szempont az adott ország gazdasági
környezete, a szociális háló kiépítettsége, illetve a politikai stabilitás is.
Szempont az is, hogy a lakosnak mennyi időt kell ingázással töltenie.
Amit vizsgálnak: Az értékelés során multinacionális cégek
alkalmazottait kérik fel az értékelésre, különböző szempontok szerint kellett
értékelniük azt a város, amelyben kiküldetésben élnek. Fontos, hogy
Magyarországon élő külföldiek megítélése alapján készül az elemzés. Ezek a
szempontok:
- · politikai és társadalmi környezet (politikai stabilitás, bűnözés, jogérvényesülés);
- · gazdasági környezet (banki szolgáltatások, valutaváltás szabályai);
- · szociokulturális környezet (cenzúra, személyes szabadság korlátozása);
- · egészségügyi helyzet (egészségügyi szolgáltatások, fertőző betegségek, szennyvíz-elvezetés, hulladékszállítás, levegőszennyezés stb.);
- · oktatási lehetőségek (nemzetközi iskolák elérhetősége, minősége);
- · közszolgáltatások, tömegközlekedés (áram-, vízhozzáférés, közlekedés);
- · kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek (éttermek, színház, sportolási lehetőségek);
- · fogyasztási javakhoz való hozzáférés (napi fogyasztási cikkekhez való hozzáférés);
- · lakhatási körülmények (bérlési lehetőségek, fenntartás);
- · természeti környezet (klíma, természeti katasztrófák előfordulási gyakorisága);
Magyarország fővárosa a 78. helyen végzett. Ezzel Budapest
éppen lecsúszik a mezőny első harmadáról. A régióban a legjobban Prága
szerepelt, a cseh város a 69., de Budapest előtt áll Ljubljana is. A szlovén
főváros a 76. lett.
Comments
Post a Comment