Zöld Ötletek

  A történelem során a városi élet fejlődésével sokszor megfogalmazódott az átlagnál egy kissé introvertáltabb vagy a többieknél egy lépéssel előrébb járó, tanult emberekben a kivonulás gondolata. Akik felismerték az adott társadalom problémáit és nem tudtak változtatni rajta, de vele együtt élni sem. Ez egyfajta társadalomkritika az adott korról és sokan kerestek rá megoldást.  Számos problémát, veszélyt (egészségügyi, szociális, kulturális stb.) látnak az adott rendszerben, amiken azonban nem tudnak változtatni. Nyilván maguk a problémák is változnak. Más volt a problémája 1890-ben Tolsztojnak, mikor vallási és békepárti elvektől hajtva, az arisztokrata életmódból kiábrándulva poljanai birtokára költözött, hogy ott egyszerű életet éljen és megint más egy XXI. századi felső vagy középvezetőnek, aki a napi 12-16 óra, sokszor lélektelen munkától szabadulna a természethez közelibb, emberibb és lassúbb ! életbe. Így hát elhatározzák, hogy kilépnek a rendszerből és újrakezdik. Új példát m

A mai korban (2022) az építészek, (akik alkotó, kreatív emberek) nagy bánatára a nem-építés lett az egyik legfontosabb feladatunk. Kevés kivételtől eltekintve a zöldmezős építkezések fenntarthatósági szempontból nem védhetőek. Hatalmas kihasználatlan épületállományunk van városban és vidéken, azonban újrahasznosításuk helyett sokszor újat építünk. Akkor is, amikor eredeti építési technológia engedné a korszerűsítést és kevesebbe kerülne, mint egy új épület.  Így hát az eleve nagyon sok kötöttséggel alkotó építész keze még jobban meg van kötve? Meglévő épületekkel kell dolgoznia?  Szép példákat is láthatunk ilyen nem-építésre, a példaként bemutatott épület tervezésében részt vettem munkatársként.  Egy meglévő kádár-kocka átalakítása egy falu központjában, ahol az eredeti beépítés hosszanti, oldalhatáros volt és a mostani ház sem az eredeti valószínűleg. Leromlott állapotából fűtési, energetikai korszerűsítés után új arcot is kapott, valamint tornácot. A homlokzat egy még álló régi épüle