Zöld Ötletek

A városok sűrűn lakott részében, az igazi belvárosban, cityben semmi nem ad akkora pluszt élhetőség szempontjából, mint egy közösségi kert. A helyzetből adódóan viszont pont itt a legnehezebb megvalósítani, hiszen ha van is üres telek, az aranyárban van és nem sokáig áll parlagon. Elhúzódó jogi viták esetén talán le lehet rá csapni, hogy pár évig kertészkedhessünk rajta, de lehet, hogy pont a zűrzavaros jogi helyzet miatt már ez a megállapodás se jön össze.
A kép a Kisdiófa kertben készült

Hét végén volt az idei Közösségi Kertek Éjszakája és a hozzánk legközelebb eső Kisdiófa kertet meglátogattuk. A család tűrőképessége miatt többet nem sikerült, de a többit is tervezem. Budapest belvárosában amúgy elég kevés a közösségi kert, persze mihez képest. Ahhoz képest, hogy rengeteg jelentkező lenne, de hely nincsen már egyikben sem. Sőt tavaly bezárt a közeli Leonardo kert. Maradt a Tolnai Kert és az új Grundkert, ezek a VIII. kerületben vannak. A közösségi kerteknek azon túl, hogy növelik a…

Az Erzsébet tér Budapest központi, de igen viharos történetű tere. Az építkezések politikai csatározások tárgyai voltak és sokakban (főleg építészekben) idéznek fel keserű emlékeket. Ezt ma ott sétálva persze nem lehet érzékelni: ahogyan a fiatalok melegítenek buli előtt, a deszkások összejönnek, a játszótéren a kicsik játszanak és anyukák figyelik őket vagy ahogyan a turisták az óriáskerékre várnak és nézelődnek.

Nyári fesztivál hangulat az Erzsébet téren
Története részben a wikipédia alapján:
A mai Erzsébet-tér helyén a pesti városfal Váci kapuján kívül temető volt (ez volt az első katonai temető, 1746-1780-ig működött). A temető bezárása után először Új tér (1831), később Vásártér néven kijelölt vásártér volt itt. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér volt, egykori királynénk Erzsébet vagyis Sissi után.

1847-ben a Vörösmarty téren leégett Német Színházat itt építették fel, már ekkor is sok politikai vitát szítva. 1853-ban ugya…

A slow mozgalom A slow mozgalom az étkezés területéről indult ki, a MacDonald’s éttermek (fast food=gyorskaja) ellenmozgalmaként. A minőségi étkezést helyezi előtérbe. Jelképe a csiga. Nem jelenti azonban azt, hogy mindent csigalassúsággal kellene csinálnunk. Inkább csak elveti az értelmetletlen rohanást, amikor pont a lényegről, a életről (ételről) maradunk le, miközben folyamatosan loholunk. A slow mozgalom az élet különböző területeire terjedt ki, a divat, a gyereknevelés, az orvosságok, a városi élet és rengeteg féle változata van. Cittaslow Az építészetben nem mondhatnám, hogy elterjedt a slow szemlélet. Ami rokon terület, a városi élet vonatkozásában a Cittaslow mozgalom ismert, egy világméretű és működőkezdeményezés, mely 1999-ben indult Olaszországban és azóta számos város lett tagja a szervezetnek. A mozgalom fő céljai: a városi környezetben élők számára jobb életet elérnifejleszteni a városi élet minőségétmegállítani a városok homogenizációját és globalizációjáta környezet v…

Szűkebb környezetem: a Hunyadi tér Terézvárosban

Kis kitérővel most a Hunyadi térről írok, ami a legszűkebb életteremhez tartozik, majdnem naponta járok erre. De ez nem volt mindig így. Korábban csak annyit tudtam róla, hogy hajléktalanokat fosztanak ott ki és van egy romos vásárcsarnok…. Úgyhogy el is kerültem jó messzire. Most viszont, ha tehetem erre megyek gyalog, ha a Király utca felé van dolgom, benézünk a gyerekekkel a piacra, játszótérre vagy csak úgy sétálunk egyet.

Ilyen most. Nyáron...
Ilyen most. Télen...
Mi változott? Sok minden.
Ilyen volt a felújítás előtt.
És ilyen volt nagyon régen...

2012-ben felújították a teret, de életet is vittek bele, mert tavasztól őszig sok kerületi rendezvény is van, térzene is hasonlók, amin rendre megjelenik a kerület lakossága, és a teljes keresztmetszet! J Idősek, családok, fiatalok és minden nemzetiség. Mivel nyelvileg és kulturálisan elég sokszinű a kerület, a diplomata negyed is itt van, így a játszótéren a magyar mellett angol, orosz, kínai é…

Budapest, mint élhető város – 2 "A nagy klasszikusok": Ráday utca és Liszt Ferenc tér
Élhető városi tér alatt én azt értem, ha például leszállsz egy megállóval hamarabb, hogy gyalog mehess egy helyen, sőt odautazol a város másik végéből, hogy sétálhass ott. Ha bicikliel jársz, akkor kicsit kerülsz, merre arra jobban esik tekerni. A nem élhető ennek az ellentéte: inkább villamossal/busszal mész ezen a szakaszon, csak akkor sétálsz arra, ha ott van dolgod, mert keskeny, koszos járda, nagy forgalom, zaj, kihaltság és ezek együttese jellemző egy adott területre és ha meg is szólítana valaki inkább elmenekülnél, minthogy szóba állj vele és az időjárásról csevegj.
Ha azt mondom élhető városi tér-sétatér, mindenkinek ez a két hely ugrik be elsőre. A turisták is kipipálják a listájukon. A budapestiek még mindig szeretik.
A korábbi bejegyzésben írtam, hogy a rendszerváltás előtt erősen leromlott a város tereinek minősége, a történelmi értékeket nem ápolták, a várost gépnek tekintették, …

Nemrégiben (2017. január) készült el Budapest okos város jövőképe. ( http://smartcitybudapest.eu/hu/news/smart-budapest-budapest-okos-varos-jovokepe-koncepcio )  Ez nagyon jó hír, leginkább amiatt, mert ebből látszik, hogy ország- illetve városvezetés szinten foglakoznak az élhetőség és fenntarthatóság kérdésével. Természetesen korábban is történtek már ilyen irányú városfejlesztések. Ezzel a dokumentummal azonban egy új lépcsőfokhoz érkeztünk. Leginkább a rendszerváltástól kezdve (1989) a várostervezésben is új szemlélet kezdődött. Korábban a szocializmus évei alatt a magyar városok humánus szempontból rengeteget romlottak. Az iparosodás növelése volt a fő cél és az, hogy a városokba áramló rengeteg munkásnak legyen, hol laknia, így hatalmas lakótelepek épültek. Az autók száma is növekedett, igaz akkor még nem olyan drasztikusan, mint később a kapitalizmus eljövetelével, de az autók számára szükséges helyet biztosították, a gyalogos életterek rovására a közterületeket pedig egyáltal…