Közösségi kertek - A városi tér közösségi terei

-
A városok sűrűn lakott részében, az igazi belvárosban, cityben semmi nem ad akkora pluszt élhetőség szempontjából, mint egy közösségi kert. A helyzetből adódóan viszont pont itt a legnehezebb megvalósítani, hiszen ha van is üres telek, az aranyárban van és nem sokáig áll parlagon. Elhúzódó jogi viták esetén talán le lehet rá csapni, hogy pár évig kertészkedhessünk rajta, de lehet, hogy pont a zűrzavaros jogi helyzet miatt már ez a megállapodás se jön össze.

A kép a Kisdiófa kertben készült


Hét végén volt az idei Közösségi Kertek Éjszakája és a hozzánk legközelebb eső Kisdiófa kertet meglátogattuk. A család tűrőképessége miatt többet nem sikerült, de a többit is tervezem.
Budapest belvárosában amúgy elég kevés a közösségi kert, persze mihez képest. Ahhoz képest, hogy rengeteg jelentkező lenne, de hely nincsen már egyikben sem. Sőt tavaly bezárt a közeli Leonardo kert. Maradt a Tolnai Kert és az új Grundkert, ezek a VIII. kerületben vannak.
A közösségi kerteknek azon túl, hogy növelik a városi zöldfelületet rengeteg haszna van:
  • Összehozza közösen kertészkedő környéken lakó embereket.
  • A gyerekeknek kert élményt ad, látják élőben, hogyan terem az élelem.
  • Egymástól lehet tanulni a kertészkedésről.
  • Idősebbeknek is kapcsolódási lehetőség a fiatalokhoz.
  • Egészséges, saját kézzel nevelt élelemhez jutunk.
  • és sorolhatám...

Még merészebb népek tovább is léptek a közösségi farmig egy-két csirke tartásával, ami a gyerekeknek már tényleg óriási buli, és a környéken kakaskukorékolásra kelhetnek az emberek!

forrás: https://inhabitat.com
Sok-sok infó a közösségi kertekről a http://kozossegikertek.hu oldalon.
A KÉK (Kortárs Építészeti Központ) működteti és szervezi.



A képek a Kisdiófa kertben készültek



Update: a Rózsa-kert közösségi kert is létrejött végül a VI.kerületben önkormányzati kezdeményezéssel a KÉK segítségével. Feltételezett a létrejötte egy nyitott és zöld ügyekre fogékony önkormányzatot illetve lakosságot, mert lakossági szavazás eredménye volt a közösségi kert az üres telken. A mai napig egyre szépül és igazi plusz a környéken lakóknak. 

Pihenőkert


Játszókert-homokozó


A közösségi kert 2022-ben





A kezdetek: 
a kert előtt a telek így nézett ki. 

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Budapest, mint élhető város 4 - Erzsébet tér

-
Image
Az Erzsébet tér Budapest központi, de igen viharos történetű tere. Az építkezések politikai csatározások tárgyai voltak és sokakban (főleg építészekben) idéznek fel keserű emlékeket. Ezt ma ott sétálva persze nem lehet érzékelni: ahogyan a fiatalok melegítenek buli előtt, a deszkások összejönnek, a játszótéren a kicsik játszanak és anyukák figyelik őket vagy ahogyan a turisták az óriáskerékre várnak és nézelődnek. Nyári fesztivál hangulat az Erzsébet téren Története részben a wikipédia alapján: A mai Erzsébet-tér helyén a pesti városfal Váci kapuján kívül temető volt (ez volt az első katonai temető, 1746-1780-ig működött). A temető bezárása után először Új tér (1831), később Vásártér néven kijelölt vásártér volt itt. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér volt, egykori királynénk Erzsébet vagyis Sissi után. 1847-ben a Vörösmarty téren leégett Német Színházat itt építették fel, már ekkor is sok politikai vitát szí
Read more

Kivonulás - építészet és térhasználat

-
Image
  A történelem során a városi élet fejlődésével sokszor megfogalmazódott az átlagnál egy kissé introvertáltabb vagy a többieknél egy lépéssel előrébb járó, tanult emberekben a kivonulás gondolata. Akik felismerték az adott társadalom problémáit és nem tudtak változtatni rajta, de vele együtt élni sem. Ez egyfajta társadalomkritika az adott korról és sokan kerestek rá megoldást.  Számos problémát, veszélyt (egészségügyi, szociális, kulturális stb.) látnak az adott rendszerben, amiken azonban nem tudnak változtatni. Nyilván maguk a problémák is változnak. Más volt a problémája 1890-ben Tolsztojnak, mikor vallási és békepárti elvektől hajtva, az arisztokrata életmódból kiábrándulva poljanai birtokára költözött, hogy ott egyszerű életet éljen és megint más egy XXI. századi felső vagy középvezetőnek, aki a napi 12-16 óra, sokszor lélektelen munkától szabadulna a természethez közelibb, emberibb és lassúbb ! életbe. Így hát elhatározzák, hogy kilépnek a rendszerből és újrakezdik. Új példát m
Read more

Slow építészet

-
Image
A slow mozgalom A slow mozgalom az étkezés területéről indult ki, a MacDonald’s éttermek (fast food=gyorskaja) ellenmozgalmaként. A minőségi étkezést helyezi előtérbe. Jelképe a csiga. Nem jelenti azonban azt, hogy mindent csigalassúsággal kellene csinálnunk. Inkább csak elveti az értelmetletlen rohanást, amikor pont a lényegről, a életről (ételről) maradunk le, miközben folyamatosan loholunk. A slow mozgalom az élet különböző területeire terjedt ki, a divat, a gyereknevelés, az orvosságok, a városi élet és rengeteg féle változata van. Cittaslow Az építészetben nem mondhatnám, hogy elterjedt a slow szemlélet. Ami rokon terület, a városi élet vonatkozásában a Cittaslow mozgalom ismert, egy világméretű és működő   kezdeményezés, mely 1999-ben indult Olaszországban és azóta számos város lett tagja a szervezetnek. A mozgalom fő céljai: a városi környezetben élők számára jobb életet elérni fejleszteni a városi élet minőségét megállítani a városok homogenizációját és glob
Read more