Slow építészet

A slow mozgalom

A slow mozgalom az étkezés területéről indult ki, a MacDonald’s éttermek (fast food=gyorskaja) ellenmozgalmaként. A minőségi étkezést helyezi előtérbe. Jelképe a csiga. Nem jelenti azonban azt, hogy mindent csigalassúsággal kellene csinálnunk. Inkább csak elveti az értelmetletlen rohanást, amikor pont a lényegről, a életről (ételről) maradunk le, miközben folyamatosan loholunk.

A slow mozgalom az élet különböző területeire terjedt ki, a divat, a gyereknevelés, az orvosságok, a városi élet és rengeteg féle változata van.

Cittaslow

Az építészetben nem mondhatnám, hogy elterjedt a slow szemlélet. Ami rokon terület, a városi élet vonatkozásában a Cittaslow mozgalom ismert, egy világméretű és működő  kezdeményezés, mely 1999-ben indult Olaszországban és azóta számos város lett tagja a szervezetnek.

A mozgalom fő céljai:

• a városi környezetben élők számára jobb életet elérni
• fejleszteni a városi élet minőségét
• megállítani a városok homogenizációját és globalizációját
• a környezet védelme
• népszerűsíteni a kulturális sokszínűsűget és az egyes városok egyediségét
• egészségesebb életmód felé terelni az embereket.

Magyarországon Hódmezővásárhely nyerhette el eddig a tagságot.

A Slow Budapest mozgalom is nagyon aktív. Sokat tettek pl a termelői piacok népszerűsítéséért, népszerűsítik a városi sétákat és a lassú életmódot. Összegyűjtötték a slow food éttermeket, stb. Sok minden megtudható a honlapról, de a városban élve is tapasztalhatjuk. (http://slowbudapest.com)

Visszatérve az építészetre, a mozgalom nem lett átütő erejű. Vannak építészéket akik a slow elvek mentén terveznek, pl.  Eduardo Souto de Moura portugál építész, aki 2011-ben nyerte el a Pritzker díjat és Wang Shu, kínai építész, aki 2012-ben nyerte el (érdekesség, hogy Wang Shu felesége Lu Wenyu, aki kezdetektől üzleti- és tervezőtársa, valamint maga is oktat a műveszeti egyetemen, nem kapta meg a díjat). Az idén 2018-ben Balkrishna Vithaldas Doshi indiai építész kapta aki élen jár a olcsó lakhatás és fenntartható városok tervezésének kutatásában. A japánok élen járnak ebben az irányzatban pl. Fumihiko Maki, aki 1993-ban nyerte el a díjat.

„Nincs ökoépítkezés, nincs intelligens építkezés, és nincs fenntartható építkezés, csak jó építkezés létezik. Mindig vannak olyan problémák, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ilyen az energia, a költségek, vagy a társadalmi aspektusok. Ezekre mindig oda kell figyelni.”  

Eduardo Souto de Moura, 2004

A wikipédia szerint  a slow architecture=slow építészet olyan építészet, ami fokozatosan organikusan jön létre, ökológiai, környezeti fenntarthatósági megközelítéssel. A létrejött épület nem csak környezeti szempontból értékes, de kulturális és történelmi szempontból is. Az egyedi, helyi építőanyagok használata lényeges, hogy minél kevésbé legyen mesterséges az épület hatása a környzetében. Magát a kifejezést a japánok alkották meg, hát ehhez önmagában nem kellett sok fantázia mivel már a többi slow irányzat lézetett.

Slow Space Movement

Létezik még a slow space movement. (http://www.slowspace.org) Kiadtak egy Slow Space Manifesto nevű kiáltványt 2017-ben, a címe:

GOOD, CLEAN, FAIR BUILDINGS FOR ALL

Our world is covered in junkspace* – bad buildings that are ugly, poorly designed, and unpleasant to be in, composed of cheap toxic materials that make you and the planet sick, and built by unskilled workers that are exploited, enslaved and endangered on the job. Every day more of these buildings go up, but we say enough! The Slow Space Movement aims to end the mindless proliferation of junkspace, to educate the public on its physical and psychological dangers and to inspire architects, designers, builders and artisans to stand up for buildings that are good, clean and fair for all.

*a junkspace kifejezést Rem Koolhaas alkotta meg, 2001-ben

Magyar fordítás:

JÓ, TISZTA, ÉS FAIR ÉPÜLETEKET MINDENKINEK!

A világ tele van hulladék-helyekkel, dzsumbujjal – rossz épületekkel, melyek rondák, rosszul megtervezettek, rossz bennük lenni, mérgező anyagokból épültek, amelyek megbetegítenek téged és a bolygót, képzetlen munkások építették, majdhogynem rabszolgasorban, kihasználva, önmagukat veszélyeztetve. Nap mint nap egyre több ilyen épület épül, de elég volt! A Slow Space Movement célja véget vetni az dzsumbuj korláttalan burjánzásának, felhívni az emberek figyelmét ennek a fizikai és pszichés veszélyeire és bátorítani az építészeket, tervezőket, építőket és kézműveseket, hogy álljanak ki a jó, tiszta és fair épületekért, mindenki érdekében!

Egyik legjellemzőbb és sokat idézett slow épület/építés Antonio Gaudí műve a Sagrada Familia Barcelonában, mely lassan 120 éve épül.

A közelmúltból kiemelném a MASS Design Group által tervezett Anyák falva, Kasangu nevű településen, Malawi-ban. 2015-ben épült.

2010-ben Írországban rendeztek egy Slow Architecture kiállítást. Ezen túlmenősen nem sok minden történt slow építészet fronton, bár sok építész lehet, hogy magáénak vallja ezeket az elveket, de nincs lehetősége megvalósítani. A beruházón, építtetőn legalább annyira, vagy még jobban múlik.

Mivel épületeknél a lépték eleve más, ezért nehezebben terjed el ez a nézet. Míg a divat világában a „fast” 1-3 hónapot jelent, addig épületnél a „fast” is kb 10 év. Ez idő alatt „megy ki a divatból” egy épület és már nem testesíti meg az aktuális építészeti trendet. Arra azonban, hogy lebontsanak és újraépítsenek egy épületet azért mert annak idején trendkövetésből teljesen elhibázottan épült meg, nem túl gyakori. Kiemelt városképi helyen lévő épületeknél fordul elő pl. Budapesten a Spenótház. A helyére épült épület azonban semmivel sem lett jobb, csak újabb. Ez az ami az építőanyagok, energia és idő igazi pazarlását jelenti.

És nem csak a tervezőkön múlik, természetesen. A beruházások megtervezésénél kezdődik minden. Hogy van-e értelme megépíteni egy új épületet, milyen funkcióval épül, milyen anyagokból, mennyire lesz hosszú távon értékes az ott élőknek és a többi.

Épülhet egy ház a létező legzöldebb technológiával, ha teljesen fölösleges és pár év múlva, vagy akár rögtön az építése után üresen áll!

Így én kiegészíteném pár ponttal a slow építészet ismérveit:

• legyen létjogosultsága az építkezésnek, legyen valódi igény rá
• vegye figyelembe a helyi adottságokat, az épített és természeti környzetet, az anyagokat
• épüljön fokozatosan, helyi erőforrások felhasználásával
• legyen emberléptékű, élhető, barátságos.
• legyen szép

Lassú építészetre fel!