Budapest, mint élhető város 4 - Erzsébet tér

Az Erzsébet tér Budapest központi, de igen viharos történetű tere. Az építkezések politikai csatározások tárgyai voltak és sokakban (főleg építészekben) idéznek fel keserű emlékeket. Ezt ma ott sétálva persze nem lehet érzékelni: ahogyan a fiatalok melegítenek buli előtt, a deszkások összejönnek, a játszótéren a kicsik játszanak és anyukák figyelik őket vagy ahogyan a turisták az óriáskerékre várnak és nézelődnek.

Nyári fesztivál hangulat az Erzsébet téren

Története részben a wikipédia alapján:

A mai Erzsébet-tér helyén a pesti városfal Váci kapuján kívül temető volt (ez volt az első katonai temető, 1746-1780-ig működött). A temető bezárása után először Új tér (1831), később Vásártér néven kijelölt vásártér volt itt. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér volt, egykori királynénk Erzsébet vagyis Sissi után.

1847-ben a Vörösmarty téren leégett Német Színházat itt építették fel, már ekkor is sok politikai vitát szítva. 1853-ban ugyanitt épült egy második Német Színház kőből, mert 1848-ban az első megrongálódott. Parkosítani, 1854-ben kezdték el, több ezer facsemetét ültettek ekkor.

Azután itt állt a Hauszmann Alajos által tervezett neoreneszánsz stílusú Kioszk, melynek földszintjén kávéház, emeletén táncterem volt. Később, átalakítva szecessziós stílusúvá ebben az épületben kapott helyet 1907-ben a Nemzeti Szalon, ami a második világháborúban súlyosan megrongálódott és lebontották. A helyén épült fel a Volánbusz (korábban: Volán) központi autóbusz-pályaudvara, belföldi és nemzetközi járatok részére, Nyíri István tervei szerint 1948–1949-ben. A Bauhaus és szocreál jegyeket is hordozó ház szerintem is nagyszerű volt, nem véletlenül lett műemlék, igaz a környezetét szinte teljesen semmibe vette. Egy látomás előszeleként épült meg, az új modern Budapestet maga köré álmodva, mely vízió még mindig nem valósult meg, mert Budapest mindig a régi és új elegye lesz, de tudjuk, hogy ez a szemlélet akkoriban nem (sem) volt divatos. A tér közepét díszítő Danubius-kút (Ybl Miklós műve), amely eredetileg a Kálvin téren állt szintén ekkor került át ide.

Itt állott, a mai Gödör helyén a Marokkói-udvart magába foglaló ház. Ezt a házat a pályaudvar építése után bontották el. Ezen a fotón még együtt láthatók. (forrás: fortepan)

Volánbusz pályaudvar, 1948-49, tervező: Nyíri István, 

forrás: fortepan

Az 1950-es években a buszpályaudvart kiszolgáló hatalmas sivár parkolóvá vált majdnem az egész tér. A buszpályaudvar épülete lassan egyre elhanyagoltabbá vált, (ez persze nem az épület hibája) le akarták bontani, de 1977-ben műmléki védettséget kapott, így megmenekült. 2004-ben már mint védett épületet újították fel és alakították át Design Terminállá.

A teret ma is jelentős épületek, a Kempinski Hotel Budapest (Finta József tervezte 1992-ben), a Ritz, korábban Le Meridien Hotel (még korábban Budapesti Rendőrfőkapitányság, előtte Adria Palota), Lipótváros Polgármesteri Hivatala, az Anker palota, és az ú.n. Derra-ház (Hild József illetve Weber Antal tervei alapján és később még többször átépítve a mai formájára).

A ,,Nemzeti Gödör" története, amit akár Örkény István vagy Slavomir Mrozek is írhatott volna…vagy Móricz Zsigmond, de akkor nem nevetnénk rajta...

forrás: index.hu (https://index.hu/belfold/ngodor/ )

A Nemzeti Színház építésének az Erzsébet térre kiírt első tervpályázatát 1989-ben Ligeti Béla nyerte meg, azonban az Antall-kormány az építkezést nem indította el. 1996-ban a Horn-kormány ismételten kiírta a pályázatot, amelyet 1997 májusában Bán Ferenc terve nyert  meg a nemzetközi zsűri elsöprő többségű szavazatával. El is kezdték építeni, de az alapozás elkészülése után 1998-ban az új kormány (I. Orbán kormány) hivatalba lépésével le is állítják a magas költségekre hivatkozva. A helyén ott maradt a mementóvá vált „Gödör”. Két évig üresen állt. (Vajon találtak sírokat az építkezéskor? Mi lett velük? )

A Nemzeti Színház új helyszíneként a Városligetet jelölik meg. A kormány ajánlata a fõváros részére az Erzsébet téri beruházás mélygarázsként és közparkként való befejezésére. A buszpályaudvar épületében pedig egy úgynevezett Nemzeti Szalont rendeznének be. 1999-ben a főváros visszakéri az államtól a területet.

1999-ben Schwajda György bejelenti, hogy nem ír ki tervpályázatot, hanem a tervezéssel megbízza Siklós Mária szolnoki építészt. A lehetséges helyszín ekkoriban a városligeti Hungexpo területe.

2000 a budapesti és a magyar építészkamara tiltakozása nyomán az Új Nemzeti Kht. végül legalább meghívásos tervpályázatot ír ki, erre hét építészt hívnak meg. A tervpályázat nyertese Vadász György (illetve a Vadász és Társai Építőművész Kft). Schwajda György döntése alapján nem a nyertes Vadász György terve valósul meg, hanem Siklós Mária terve és az ő terve kerül benyújtásra engedélyezési eljárásra az önkormányzathoz. Ez a terv végül a Lágymányosi-híd pesti hídfőjénél épült meg.

2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház tervezéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki Siklós Mária építészt, akit ezen munkája miatt a Magyar Építész Kamara etikai vétségben elmarasztalt.

2000-ben az Erzsébet-téri Gödörre is tervpályázatot írtak ki, a félig megépült alapozás újrahasznosításával közpark létrehozása volt a cél.

Egyik pályázat sem nyert, csak megvételt nyertek és a kiválasztott Firka Építész Stúdió továbbtervezhette a feladatot. (Firka Építész Stúdió: Bánfalvi Koppány, Bikki István, Boór András, Rumi Imre, Filep Ákos. Kertépítész: Firka Építészeti Stúdió, Sándor Kertépítész Kft.)

A Firka Építészeti Stúdió látványterve

Részlet a tervpályázatok bírálátából:

„Firka: jó felszíni, kidolgozatlan föld alatti megoldások

Nagyon visszafogott, tehát kevés eszközzel, jó felszíni megoldásokkal alakít ki a Deák tér - Erzsébet tér együttesbe teljesen belesimuló közteret - sorolta el Schneller István, Budapest főépítésze a Firka pályázatának erényeit. A hiányosságokról elmondta, a tervezők egyrészt túlságosan nagy felszíni zöld felületet akartak, másrészt a föld alatti terek nem voltak teljesen kidolgozottak.

A ,,nyertes" terv szerint az Erzsébet téri gödör helyét egy kétszáz férőhelyes garázs és egy kétszáz fős konferenciaközpont foglalja majd el. A parkban japán akác és platánfák fognák közre a díszburkolattal fedett sétányt, a szabadtéri színpadot és a József Attila utca felőli részen elhelyezett medencét.

A Firka a buszpályaudvar nagyobbik épületében építészeti múzeum, a József Attila utca felőli kisebbikben pedig kávézó kialakítását tervezi. Az Andrássy út lezárására a zsűri szerint önálló pályázatot kell kiírni.”

A „túlságosan nagy felszíni zöld felületet akartak” bírálat mások szemét is megütötte, több helyen címként hozták. Szerintem óriási eredmény a sok zöldfelület, különösen, ha  a kiinduló állapotot, egy beton gödröt nézünk. A városban éppen elég ház van, egy parkban szerintem legyen inkább zöld. Ezt a tervezők is így gondolták, illetve a világ sok városában tudják pl. Londonban vagy New Yorkban. Minél több ház és ember van annál nagyobb érték a park!

A Firka Építészeti Stúdió tervei alapján 2002-ben elkészült az új Erzsébet-tér és megnyílt a Gödör, majd Akvárium klub.

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Gödör berobbant Budapest életébe. Már a tervpályázat hatalmas visszhangot keltett, de mikor elkészült az építkezés a fiatalok egyszerűen megszállták és nem akartak máshová menni (míg meg nem jelentek az első romkocsmák, Szimpla és a többi). Hatalmas siker volt abban a tekintetben, hogy élő közösségi térré változott ez a hely, megkerülhetetlen lett.
A Gödör kultuszhely lett. Az előtte lévő lépcsős terasz pedig az a hely, ahol kezded a szombat estét. A szabadtéri fesztiválok hangulatát adta, akkor is ha éppen nem volt Sziget, vagyis az év 51 hetében. Felléptek a 70-es és 80-as évek legendás zenekarai, az Európa Kiadó, a Balaton, a Sziámi és felsorolni is nehéz volna mennyi zenekar. 2012-ig működött benne a Gödör Klub. Ekkor nem hosszabbították meg a Gödör Klub bérleti szerződését és Akvárium-ként kezdett működni más profillal. A Gödör klub a Király utcában a Central Passage-ban működött tovább, de itt már messze nem olyan nagy sikerrel, mint a korábbi helyén, míg idén, 2018 márciusában be is zárt. Sajnos úgy tűnik a hely és a kulturális kínálat együtt volt bomba elegy, külön-külön már nem. Kár érte! Nagy idők voltak.

Szombat este a Gödör klub medencéjénél

Az Akvárium lépcsős terasza, 2018

A 2004-ben a Népligetbe költöztetett buszpályaudvar felújított épületében 2009-ben megnyílt a Design Terminál (eredeti tervek szerint építészeti múzeum lett volna). A terveit Golda János és Madzin Attila készítették. A Design Terminál valahogyan már kezdettől fogva haldoklott, annak ellenére, hogy naponta fiatalok ezrei járnak erre. 2016-ban a Kálvin térre költözött. 2014-ben az épületben nyílt a Terminál Étterem, majd a Fröccsterasz.
Egy jó kávézót, mint a Tranzit el lehet benne képzelni, és egy jó kiállítást is a magyarországi Bauhaus építészetéről, az 50-es évekről vagy a fényreklámokról.

Az egykori Design Terminál új funkcióval: kocsma és borbély, 2018

A teret magára hagyták karbantartási szempontból és a rengeteg buli kezdett meglátszani a külsején.

Az Erzsébet tér - II. üteme 2010-ben épült, a szerzők: dr. Balogh Péter István, Sándor Tamás, Kapás Enikő - S-Tér Kft. Építész tervezők: Bánfalvi Koppány, Bikki István

Ennek keretében készült el a gördeszkapark és a Danubius-kút körüli park felújítása. A gördeszkaparkra az igény részben lakossági és városi oldalról is megvolt, mivel a görkorcsolyások, gördeszkások a Gödör padjait használták erre a célra és eléggé tönkretették.

2010-ben a táj-kert blogon már a park lepusztult állapotáról ír a szerző:

https://taj-kert.blog.hu/2010/07/20/godorben_az_erzsebet_ter_parkja

2013-14-ben újították fel a teret: S-Tér tervezte a felújítást, tervezők: Sándor Tamás, Fischer Márta, Kaposi Nóra, Göb Ágnes, Lénárt Eszter, Potyondi Flóra

régi és új fotók: http://zoldkalauz.hu/erzsebet-ter-deak-ter

2013-ban került a térre az óriáskerék is, amely előtte a Sziget Fesztiválon működött, majd végleges helyként, turisztikai attrakciónak szánva az Erzsébet téren helyezték el. (Budapest Eye, azaz Sziget Eye)

A térnek ebben a felében található a Michael Jackson emlékfa, melyet 2009-ben a popsztár halálakor alakítottak ki.

Mára (2018) az egész tér újra amortizálódott, a karbantartás ismét és mindig szükséges lenne. A játszótér, az utcabútorok, a burkolatok, sajnos megint kisebb felújításra szorul. És leginkább tisztán tartásra. A javítgatások így szezon végén éppen zajlanak...

 Gördeszkapálya, bomló burkolatok, 2018

Burkolatok és utcabútorok javítása, 2018