Mi alapján mondom mindezt? - Tanya 1. rész

Hogy kezdődött?

Jó ideje Budapesten éltem már, mikor párommal felmerült a vidékre költözés gondolata. A szokásos menet: komolyabbra fordult a kapcsolat, a terveink: esküvő, vidékre költözés, család voltak. Első körben persze a romantikus Balaton-felvidék vagy valahol a hegyek közt egy szép kis faház képe élt bennem, mint vidéki családi fészek.
Ehhez képest egy alföldi tanya lett az eredmény. Az oka az volt, hogy egy Budapestről „leköltöző” társasághoz csatlakoztunk, így a helyszín adódott. A társaság a faluban elszórtan vett meg ingatlanokat, többnyire tanyát vagy zártkerti nyaralót. Akkor már többen ott laktak, lementünk körülnézni...
Szeged környéke tanyás terület, itt még él a hagyománya ennek az életformának. Rengeteg jobb-rosszabb állapotú ház van. Közülök sokat részben felújítottak, és hát ez sokat rontott az eredeti állapoton. Rózsaszínre festett falak, hatalmas műanyag ablakok és még sorolhatnám a tájba és a régi, egyszerű vályogházakhoz nem illő modern építéseket.
A vásárlás, körülnézés előtt én régi szokásom szerint, összeírtam, mit kell, hogy tudjon a HÁZ. Mi a minimun igényünk, ami nélkül, úgy érezzük nem tudunk elindulni.
A tanyánknál rögtön tudtam, hogy ez lesz a miénk, bár egy pont (a termő gyümölcsfák a telken) hibádzott, de minden más szempontból ideális volt nekünk:
- közel volt a központhoz és a vasútállomáshoz (gyalog is 15 perc)
- egyik oldalon volt szomszédunk, másik oldalon már tágas tér volt, amerre a szem ellát
- be tudtuk vezetni a kábeles internetet (otthonról dolgozás miatt fontos volt)
- a ház nem túl nagy, átalakítható az igényenkhez (56 m2, 2 szoba)
- voltak ólak
- nyárikonyha.


Amit utólag tudtam meg és nagyon hasznos lett volna, ha lehetőség van a házzal, tanyával együtt a szerszámokat, eszközöket is megvenni. Újonnan megvenni minden egyes ásót, gereblyét, kosarat, vödröt, stb egy vagyon. Sok helyen, ahol az idősek feladják a gazdálkodást, beköltöznek városba, egyben adják el az egészet, akár állatokkal. Ez így hatalmas segítség az újonnan érkezőnek.
(például szerszámok, amiket meg kellett venni:
kertbe: ásó, gereblye, kapa, horoló, kiskapa, metszőolló, ágvágó, fejsze, kisbalta, lombgereblye, vasvilla, lapátok, vödrök, kosár, ládák a tüzifának, fűnyíró, talicska, ezek egy részét eleve csak vásárban lehetett venni vagy az ún vasboltban.
állatokhoz: ládák a csirkéknek, itatótálak, etetőtálak (egy-két rossz lábast be lehet azért fogni, ha van), hordó az esővíznek, hordó a marhák itatásához
konyha, kamra: kannák az ivóvíznek, lavórok mosáshoz, lavórok főzéshez, vájlingok mosogatáshoz, csirkevágáshoz, műanyag ládák ételekhez pl sózás, befőttesüvegek)

A terület a falu közpottól 5 perc sétára volt, mégis tanya, külterület. Egyik oldalon szabad, tágas tér. A telek hatalamasnak tűnt, de hamar kiderült, hogy gazdálkodáshoz, főleg önellátáshoz kicsi. A ház, nagyon régi építésű vályogház, ennek megfelelően tökéletesen tájolt, elhelyezett. Az északi oldal fákkal védve a szél ellen, pici ablakok. A déli oldalon nagyobb ablakok, előtte lombhullató (eper) fa, mely nyáron árnyékol, télen viszont engedi a fényt. A falak vályogból, tégla alapon, minimális szigeteléssel, de nem volt kiemelve a padlószint a terepből. A padlóburkolat rögtön a döngölt földre volt rakva. Itt már rögtön látszott, hogy kell változtatnunk, mert az autópálya építések miatt a terület belvizes lett (a vizek természetes lefolyási módját elvágták, megszüntették), és ez nem valami jó a földfalnak és padlónak. A mennyezet deszka, vályog tapasztással, a tető egyszerű nyeregtető, az első traktus kisebb hajlásszöggel, látszott, hogy bővítésként épült. A helyiségek: 2 szoba, egy előtér, egy „konyha”, egy kamra. A „konyha” azért van idézőjelben, mert itt is csak csupasz falak és a kőpadló volt. A kamrában csak földpadló. A klímáról sokat elmond, hogy bár a házat rég nem lakták, a füstölt árut továbbra is itt tartották, meg a zöldségeket. Két kémény, és egy rozzant teatűzhely a fűtéshez. Az ablakok a déli oldalon egyrétegű üveg, amolyan télikert jelleggel, bejárati ajtó konkrétan nem volt, hanem egy istálló ajtó-szerűség, ami alul-felül külön nyitható, felül műanyag fólia fakeretben, alul deszka.

Közművek közül csak áram volt. Szemétszállítás is volt, mint infrastruktúra, de ez sajnos kötelező volt akkor is mikor már nem volt szemetünk (mármint fizetni, és az autó is jött).




Az adásvétel után nagy erőkkel láttunk munkához és a nyár folyamán fokozatosan költöztünk oda.
Azután lett egy kutyánk (Bátor) és egy macskánk (Vadász) ami már azt jelentette, hogy ott is lakunk. Ők már oda kötöttek minket, tanyasiak lettünk J
Első tennivaló a budi megépítése volt, ez lett a fürdőszobánk, a kerti zuhannyal és a lavórállvánnyal együtt. Karácsonyra lett kádunk bent is! Ehhez egy kút fúrása és házi vízmű (hidrofor) kialakítására volt szükség. Elég hamar beszereztünk egy (használt) automata mosógépet, mert a lavórban mosás nem valami hatékony és a ruhák ősszel már nem is nagyon száradnak, ha csak kézzel csavarom ki.
Az ereszcsatorna felrakása fontos volt, mert ázott a fal. A csatorna érkezésnél esővízgyűlő hordó és egy pici vizesárok is készült, ami a szántó részre vezette a vizet. Azután a tető javítása következett, a hiányzó cserepek pótlása, a törött cserepek cseréje (kalákában). Ekkor már ott főztem a segítőinknek, közben hullott a mennyezeti tapasztás az edénybe J A főzéshez palackos gázhoz kellett alakítanunk egy régi gáztűzhelyet.
Elsők között készült el egy bejárati ajtó, igaz ez első körben egy régi ajtó felrakását jelentette, de később készült egy szép bejárati ajtó. A feltett szobaajtót télen egy karnisról lógatott vastag szőnyeggel szigeteltük, hamarosan az ablakoknál is ezt alkalmaztam, amíg nem készültek el a rendes szigetelt nyílászárók, ugyanis az ablakoknál volt a legnagyobb hőveszteségünk, mikor a mennyezet már javítva lett.
Télre beszereztünk egy ún. „hordozható” cserépkályhát, aminek a tetején platni van és főzni lehet rajta. Lábakon áll, de a hordozáshoz azért kell két-három markos legény. Miután a helyére került nem nagyon hordoztuk már sehova. Kiderült, hogy nagyon jól lehet rajta főzni és gázt is spórolunk! Isteni a marhapörkölt rajta órákig elrotyog a lassű tűzön!
Javítani kellett a falat és kívül-belül újra vakolni. A mennyezetet a szobákban nem kellett cserélni, de az alacsony hajlású tető alatti rész be volt ázva és elkorhadt, így ott új födém készült. Ez látszó deszka mennyezet lett tapasztás nélkül, felülről pedig kockabálákkal hőszigeteltük. Ezt a macskák imádták legjobban.
A falak meszelését belül és kívül magam csináltam hagyományos meszeléssel, amit ott tanultam meg. Oltott mész, olaj, kevés föld és víz. Ennyi kell hozzá.
Mikor kész lettek a falak, építettünk egy tégla járdát is körben amolyan vízvetőt, mert a vályogfalat minél inkább óvni akartuk a víztől.



A házat tovább kellett volna korszerűsíteni, például kell(ett volna) egy központi fűtés, mert ha nagyon kihűl a ház, nehéz újra felfűteni. Mivel mi sokszor utaztunk el napközben dolgozni, így télen nagyon rossz volt a cserépkályhás fűtés önmagában, még úgy is, hogy sokszor volt még parázs mikor hazaértünk. De mellé 11-12 fok! Tervben  volt még napkollektorok telepítése, mert napsütésées órák aztán igazán voltak!!

Comments

Popular posts from this blog

Budapest, mint élhető város 4 - Erzsébet tér

Slow építészet

Budapest, mint élhető város 3 - Hunyadi tér