Budapest, mint élhető (?) város 5 - Városliget
A Városliget megint jelentős változás előtt áll.
Kérdése soha nem volt olyan aktuális, mint most.
A járvány miatti bezártságból az emberek mindennél jobban vágynak a szabadba, ugyanakkor a vészhelyzet kihirdetésekor az egyik első intézkedés volt az építési tilalom feloldása...(?)
Volt már néhány ilyen mérföldkő a történetében.Például mikor vizes legelőből (Ökördűlő) és az évenkénti országgyűlés táborhelyéből lepusztult homoksivataggá vált, mert kitermelték róla a fát. Mátyás király uralkodása idején feltehetőleg itt volt a pesti vadaskertje, és villája, de ez a török időben teljesen elpusztult. Mária Terézia rendelte el a mocsaras terület fűzfákkal való beültetését pesti látogatásakor. 1755-57-ben tehát fásították, ami a homokot valamelyest megkötötte. Ekkor egy 100 házból és számos majorságból álló külváros, Terézváros állt a Városliget és Pest között. Fő utcája a Király utca, sűrűn lakott volt, saját tér nélkül. Később is sokszor telepítettek fákat a homok megkötése céljából, de az 1880-as években már Terézváros szűk utcáinak lakói sétálni jártak ide. 1808-ban alakult a Városerdő Szépítő Bizottsága, József Nádor javaslatára. 1817-ben ennek a bizottságnak a felhívására készítette el Nebbien híres tervét. " Ideje is lett volna már annak, hogy a Városerdő sétány jelleget öltsön. Amint tudjuk a Terézvárosnak csak egy kis tere volt a templom előtt, az is piaci célokat szolgált, egyetlen fasora vagy tágabb utcája sem volt." (Thaly Tibor: A 200 éves Városliget, Gondolat Kiadó 1958)
A Liget funkcióit a pályázat kiírásakor megfogalmazták: "kellemes mulatóhely". A levegőn való mozgás, játék mellet a szórakozás, vendéglátás, kultúra tanulás (botanikus-bemutató kert és tanösvény) és később a sport is helyet kapott.
Nos tágas utcája lett azóta: az Andrássy út, sőt fasora is: a Városligeti fasor, de a szabadban eltöltendő időhöz továbbra is a Városliget az egyetlen nagyobb összefüggő zöldterület. Valahol szomorú, hogyha már az 1800-as években felismerték, hogy a városi lakosságnak zöld felületre is szüksége van, akkor ez az arány miért romlott drasztikusan azóta. A lakosok száma sokszorosára nőtt, az utcák zsúfoltabbak, nincsenek majorok és szőlők, hanem minden négyzetcentiméter be van építve legalább 2-3 emelet magasan, de inkább 4-6 emelet magasan. A zöld területek aránya siralmasan kevés. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a mostani vírushelyzet, amikor kiderült, hogy nincs elég hely, hogy az emberek kimehessenek, úgy hogy egymástól megfelelő távolágra legyenek (2 méterre, azaz egy emberre kb 16 m2 jusson). Ezért inkább lezárták ezeket a területeket a várható zsúfoltság miatt, ami persze valóban veszélyforrás. Csakhogy így hetekre-hónapokra megfosztjuk az embereket a szabadban sportolás, sétélás lehetőségétől, ami szerintem komolyan veszélyezteti a szellemi épséget, a gyerekeknél pedig visszatartja a fejlődést. Így a vírusválságból levonhatjuk azt a nem túl meglepő tanulságot, hogy több zöldfelületre, parkra lenne szükség. Biztosan nem a zöldfelület növelés lesz a legfontosabb megoldandó kérdés, ha a járványnak vége lesz, hanem a gazdaság helyreállítása, csakhogy mindez a rossz arány is nagyrészt gazdasági érdekek miatt alakult ki. Érdemes rajta elgondolkozni...
2013-ban hoztak először törvényt a Városliget megújításáról, azután többször módosították. 2014-ben fogadták el a Városligeti építési szabályozást. 2016-ban indult a Liget Budapest projekt, az építkezések, fokozatosan indultak. 2016-ban a Szépművészeti Múzeum felújításával például.
Jó lenne ha ebből a jelenlegi járványhelyzetből még jobban kiviláglana, hogy a legfontosabb funkciója mára a városi parkoknak a szabad levegőn való mozgás biztosítása. Ehhez kellene a környéken élőknek elegendő helyet biztosítani, minél kevesebb épülettel, hisz abból a városban is van éppen elég. Minden tömeget vonzó attrakció építése fordítva sül el, és pont a tömeg miatt fog élvezhetetlenné válni a park.
Kérdése soha nem volt olyan aktuális, mint most.
A járvány miatti bezártságból az emberek mindennél jobban vágynak a szabadba, ugyanakkor a vészhelyzet kihirdetésekor az egyik első intézkedés volt az építési tilalom feloldása...(?)
Volt már néhány ilyen mérföldkő a történetében.Például mikor vizes legelőből (Ökördűlő) és az évenkénti országgyűlés táborhelyéből lepusztult homoksivataggá vált, mert kitermelték róla a fát. Mátyás király uralkodása idején feltehetőleg itt volt a pesti vadaskertje, és villája, de ez a török időben teljesen elpusztult. Mária Terézia rendelte el a mocsaras terület fűzfákkal való beültetését pesti látogatásakor. 1755-57-ben tehát fásították, ami a homokot valamelyest megkötötte. Ekkor egy 100 házból és számos majorságból álló külváros, Terézváros állt a Városliget és Pest között. Fő utcája a Király utca, sűrűn lakott volt, saját tér nélkül. Később is sokszor telepítettek fákat a homok megkötése céljából, de az 1880-as években már Terézváros szűk utcáinak lakói sétálni jártak ide. 1808-ban alakult a Városerdő Szépítő Bizottsága, József Nádor javaslatára. 1817-ben ennek a bizottságnak a felhívására készítette el Nebbien híres tervét. " Ideje is lett volna már annak, hogy a Városerdő sétány jelleget öltsön. Amint tudjuk a Terézvárosnak csak egy kis tere volt a templom előtt, az is piaci célokat szolgált, egyetlen fasora vagy tágabb utcája sem volt." (Thaly Tibor: A 200 éves Városliget, Gondolat Kiadó 1958)
A Liget funkcióit a pályázat kiírásakor megfogalmazták: "kellemes mulatóhely". A levegőn való mozgás, játék mellet a szórakozás, vendéglátás, kultúra tanulás (botanikus-bemutató kert és tanösvény) és később a sport is helyet kapott.
A Városliget (Stadtwaldchen) 1845-ben (Alt Rudolf munkája)
A Városliget (Stadtwaldchen) 1760-ban
Az Andrássy út 2019-ben az autómentes napon
Nos tágas utcája lett azóta: az Andrássy út, sőt fasora is: a Városligeti fasor, de a szabadban eltöltendő időhöz továbbra is a Városliget az egyetlen nagyobb összefüggő zöldterület. Valahol szomorú, hogyha már az 1800-as években felismerték, hogy a városi lakosságnak zöld felületre is szüksége van, akkor ez az arány miért romlott drasztikusan azóta. A lakosok száma sokszorosára nőtt, az utcák zsúfoltabbak, nincsenek majorok és szőlők, hanem minden négyzetcentiméter be van építve legalább 2-3 emelet magasan, de inkább 4-6 emelet magasan. A zöld területek aránya siralmasan kevés. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a mostani vírushelyzet, amikor kiderült, hogy nincs elég hely, hogy az emberek kimehessenek, úgy hogy egymástól megfelelő távolágra legyenek (2 méterre, azaz egy emberre kb 16 m2 jusson). Ezért inkább lezárták ezeket a területeket a várható zsúfoltság miatt, ami persze valóban veszélyforrás. Csakhogy így hetekre-hónapokra megfosztjuk az embereket a szabadban sportolás, sétélás lehetőségétől, ami szerintem komolyan veszélyezteti a szellemi épséget, a gyerekeknél pedig visszatartja a fejlődést. Így a vírusválságból levonhatjuk azt a nem túl meglepő tanulságot, hogy több zöldfelületre, parkra lenne szükség. Biztosan nem a zöldfelület növelés lesz a legfontosabb megoldandó kérdés, ha a járványnak vége lesz, hanem a gazdaság helyreállítása, csakhogy mindez a rossz arány is nagyrészt gazdasági érdekek miatt alakult ki. Érdemes rajta elgondolkozni...
Saját "kertünk" a karantén idején, sok más városihoz hasonlóan.
A bemutató kert 2018-ban
A bemutató kert 2018-ban
A bemutató kert környékének lezárása 2019-ben
A bemutató kert az 1950-es években
A nagyjátszótér a csúszdadombbal, 2018-ban
A nagyjátszótér 2018-ban
Az új szuperjátszótér, ami 2019 őszén nyílt meg.
Meglehetős tömeg az új szuperjátszótéren, ami 2019 őszén nyílt meg.
Valódi fű és zöldfelület alig van. Minden fűszönyeg és műanyag. A nagy platánokat megóvták.
A nagyjátszótér az 1950-es években elég puritán volt
(mint akkoriban egyébként minden játszótér)
A tavaly (2019) nyarán sebtiben, a nagyjátszó megmaradt játékaiból épített kisjátszótér
hasonló szellemiséget képvisel.
A KRESZ parkot még nem kezdték el felújítani,
de az Olof Palme ház és a rózsaliget nagyon szép lett:
Rózsaliget a Zsolnay kúttal
Kedvenc vendégátó helyeink a Kertem és a Pántlika a vendéglátó-szórakoztató funkciót látják el. Most persze zárva vannak a Kertemnek nyoma sincs ősszel az utolsó deszkáig elbontották. A sok költözés miatt teljesen mobil lett.
A jelenlegi helyzetben csak egyéni szabadidős sportra van lehetőség, de sajnos már erre seincs elég hely. (Háttérben a gőzerővel épülő Magyar Zene Háza)
Jó lenne ha ebből a jelenlegi járványhelyzetből még jobban kiviláglana, hogy a legfontosabb funkciója mára a városi parkoknak a szabad levegőn való mozgás biztosítása. Ehhez kellene a környéken élőknek elegendő helyet biztosítani, minél kevesebb épülettel, hisz abból a városban is van éppen elég. Minden tömeget vonzó attrakció építése fordítva sül el, és pont a tömeg miatt fog élvezhetetlenné válni a park.
Comments
Post a Comment