Kivonulás - építészet és térhasználat
A történelem során a városi élet fejlődésével sokszor megfogalmazódott az átlagnál egy kissé introvertáltabb vagy a többieknél egy lépéssel előrébb járó, tanult emberekben a kivonulás gondolata. Akik felismerték az adott társadalom problémáit és nem tudtak változtatni rajta, de vele együtt élni sem. Ez egyfajta társadalomkritika az adott korról és sokan kerestek rá megoldást. Számos problémát, veszélyt (egészségügyi, szociális, kulturális stb.) látnak az adott rendszerben, amiken azonban nem tudnak változtatni. Nyilván maguk a problémák is változnak. Más volt a problémája 1890-ben Tolsztojnak, mikor vallási és békepárti elvektől hajtva, az arisztokrata életmódból kiábrándulva poljanai birtokára költözött, hogy ott egyszerű életet éljen és megint más egy XXI. századi felső vagy középvezetőnek, aki a napi 12-16 óra, sokszor lélektelen munkától szabadulna a természethez közelibb, emberibb és lassúbb ! életbe. Így hát elhatározzák, hogy kilépnek a rendszerből és újrakezdik. Új példát m