Budapest, mint élhető város 3 - Hunyadi tér
Szűkebb környezetem: a Hunyadi tér Terézvárosban
Kis kitérővel most a Hunyadi térről írok, ami a legszűkebb életteremhez
tartozik, majdnem naponta járok erre. De ez nem volt mindig így. Korábban csak
annyit tudtam róla, hogy hajléktalanokat fosztanak ott ki és van egy romos
vásárcsarnok…. Úgyhogy el is kerültem jó messzire.
Most viszont, ha tehetem erre megyek gyalog, ha a Király utca felé van
dolgom, benézünk a gyerekekkel a piacra, játszótérre vagy csak úgy sétálunk
egyet.
Ilyen most. Nyáron...
Ilyen most. Télen...
Mi változott? Sok minden.
Ilyen volt a felújítás előtt.
És ilyen volt nagyon régen...
2012-ben felújították a teret, de életet is vittek bele, mert tavasztól
őszig sok kerületi rendezvény is van, térzene is hasonlók, amin rendre
megjelenik a kerület lakossága, és a teljes keresztmetszet! J
Idősek, családok, fiatalok és minden nemzetiség. Mivel nyelvileg és
kulturálisan elég sokszinű a kerület, a diplomata negyed is itt van, így a
játszótéren a magyar mellett angol, orosz, kínai és sok más nyelven is
megszólalnak a szülők, gyerekek. Ne hagyjuk ki a roma lakosokat sem, mert ők is
szerves része az életnek itt. Szóval kivonul mindenki és piknikezik a fűben,
meg sétál.
Abban, hogy ez a tér ilyen lett a civileknek is jelentős szerepe volt,
erről bővebben itt lehet olvasni: (http://epiteszforum.hu/hunyadi-ter-a-civilek-magyar-hangja-a-studio-metropolitana )
„A tervek alapján a Hunyadi téren lévő piac
megszűnik, a téren lévő fák kb. egyharmadát kivágják (később fiatalabbakkal
pótolják), a csarnokban a piaci tevékenység a pinceszintre szorul vissza, a 110
éves, hamarosan kívül-belül műemléki védettség alá kerülő Csarnokban a jelenleg
piacra használt tér helyén a Projektcég fog bérbeadni éttermekre, kávézókra
alkalmas üzlethelyiségeket. Az építendő mélygarázs és az ötven évre eladott
"privát mulató" biztosan forgalomnövekedést fog okozni a környéken,
miközben a kerület és a szomszédos területek lakóinak friss zöldség és gyümölcs
vásárlási lehetősége a pincébe kerül. - Töltsd le és ismerd meg a Szindikátusi
szerződést!”- részlet a Hunyadi tér védelme érdekében létrehozott civil
szervezet honlapjáról, 2007-es bejegyzés. (http://lmv.hu/hunyadi?page=9)
A piac átadásáról itt az önkormányzat cikke: http://www.terezvaros.hu/news_details/345/atadtak-a-hunyadi-teri-piacot/0/
Végül érvényt szereztek a lakossági érdekeknek és
egy igen hangulatos és élő tér jött létre. Utólag is köszönet érte nekik! Most talán a csarnok felújítása is
bekövetkezik, a tető javítása már készen van…
A piac ilyen lett
(most is élő, lüktető és szeretett központi tere a kerületnek)
És ilyen volt (zajlott az élet akkor is)
Maga a Csarnok: „A Hunyadi téri vásárcsarnok
1897-ben épült Czigler Győző tervei alapján Budapest terézvárosi kerületében. Stílusát
tekintve hasonlít a vele szinte egy időben épült másik négy vásárcsarnokhoz (1.
Fővám tér, 2., Rákóczi tér, 3., Klauzál tér, 4. Hunyadi tér és 5. Hold utca). A
Közmunkák Tanácsa erőteljes késztetésére ezeket a főváros építtette.” forrás:
Wikipédia
A VI. kerületről (Terézvárosról) általában
Budapest belvárosa, csupa aszfalt és beton, magas házak, mi köze mindennek az élhetőséghez?
Nos, szerintem az, hogy emberek élnek itt (például az én családom) és ezért itt is keresni kell a lehetőséget az emberhez méltó és környeztet nem terhelő életre.
Ehhez tartozik számomra a gyalogos és kerékpáros közlekedés, amit itt szuper könyű megvalósítani, mert van tömegkölekedés és kerékpárutak.
A piacon vásárlás, ami szintés lehetséges!
A természettel való kapcsolat, hát ez problémás, leginkább a Ligetben lenne rá lehetőség, de ezt most hagyjuk :((( éppen tönkreteszik.
A közösségi élet, ami meglepően jó! Külön kis város a városban a kerület és a kerületiek ekként is tekintenek egymásra, tehát, ha terézvárosi vagy, az más, mintha "csak" ugyanúgy fővárosi.
Városvezetés
Készült az Önkormányzatnak egy szerintem igen jó fejlesztési stratégiai
terve az egész kerületre, ami a fenntarthatóságot és élhetőséget kiemelten
kezeli, nagyon alapos és gyakorlatias, nem csak közhelyekből áll, hanem tényleg
egy terv, ami a korábban bemutatott budapesti stratégiához képest nagyon
feltűnő és üdvözlendő!
Hiányolom belőle a közlekedési problémák valós megoldását: a parkolószám növelése
kitűzött cél, még ha föld alatt is, pedig pl a XIV. kerülettel együttműködve
létrejöhetne P+R a kisföldalatti végállomásán. A Mexikói út most katasztrófa, zsúfolt, az autók egymás hegyén-hátán állnak napközben. A
3-as metró folyamatban lévő felújítása sem kedvez most az átmeneti időszak alatt a
közlekedésnek, pedig az is orvosolna közlekedési problémákat. Én továbbra sem az autók és parkolók számának növelését tartanám megoldásnak, hanem a
tömegközlekedést (divatosan közösségi közlekedést) és az utcák lezárást,
sétálóutcává illetve vegyes forgalmú utcává tételét a barcelonai Superblokkok mintájára.
Számomra így nézne ki az ideális terézvárosi utca:
A zöldterületi mutatók a kerületebn elég rosszak, ezt a terv
is kiemeli. Ezen pedig pl a közösségi kertek létrehozása javíthatna,
akkor nem csak a játszóterek lennének a szociális élet terei és a zöldfelület is több lenne. Persze a Ligetben is lehetne fákat ülteteni épületek helyett, de ez már visszafordíthatatlan sajnos. Továbbá sok városban hoznak létre zöldfalakat, zöldtetőket, vagy csak konténeres fákkal szegélyezett utcákat.
Comments
Post a Comment