Budapest, mint élhető város 2 - "A nagy klasszikusok": Ráday utca és Liszt Ferenc tér

Budapest, mint élhető város – 2

"A nagy klasszikusok": Ráday utca és Liszt Ferenc tér

Élhető városi tér alatt én azt értem, ha például leszállsz egy megállóval hamarabb, hogy gyalog mehess egy helyen, sőt odautazol a város másik végéből, hogy sétálhass ott. Ha bicikliel jársz, akkor kicsit kerülsz, merre arra jobban esik tekerni.

A nem élhető ennek az ellentéte: inkább villamossal/busszal mész ezen a szakaszon, csak akkor sétálsz arra, ha ott van dolgod, mert keskeny, koszos járda, nagy forgalom, zaj, kihaltság és ezek együttese jellemző egy adott területre és ha meg is szólítana valaki inkább elmenekülnél, minthogy szóba állj vele és az időjárásról csevegj.

Ha azt mondom élhető városi tér-sétatér, mindenkinek ez a két hely ugrik be elsőre. A turisták is kipipálják a listájukon. A budapestiek még mindig szeretik.

A korábbi bejegyzésben írtam, hogy a rendszerváltás előtt erősen leromlott a város tereinek minősége, a történelmi értékeket nem ápolták, a várost gépnek tekintették, és talán a benne élő embert is…

A rendszerváltás után a városfejlesztés új irányt vett és elkezdődött a belső területek rehabilitációja. A történelmi értékeket, a város, mint kulturális érték megőrzését tűzte ki célul és a koncepció középontjába az ember került, olyan várossá kívánták tenni, ahol az emberek jól érzik magukat! A Ráday utca átalakítását a „Budapest Városfejlesztési Koncepció” keretében kezdték el megvalósítani. 1998-ban egy forgalomcsökkentés majd 1999-ben sétálóutcává alakítás történt. A Kálvin tér eleve hagyományosan is piactér volt, a városi élet kiemelt tere. A Ráday utca ugyan sohasem volt sétatér, sőt egy időben lóvasút közlekedett rajta, így elég nagy forgalmú volt, de nagyon illett hozzá új szerepe. A budapestiek is többnyire jól fogadták és hamarosan a kulturális élet meghatározó színtere lett. Ma inkább a gasztronóma és kultúra összefonódása szempontjából van szerepe a város életében, legalábbis a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata által létrehozott BUM – Bevásárló utcák menedzsmentje program szerint. A program támogatja a fővárosban a kiskereskedelmet a tradicionális bevásárló utcák szervezetbe foglalásával. A programról bővebben a https://bevasarloutca.hu honlapon  olvashatunk.

A Ráday utca 1900 körül, forrás Fortepan

A Ráday utca 1985-ben, forrás Fortepan

A Ráday utca 1984-ben, forrás Fortepan

Ráday utca ma, forrás budapest.com

A koncepció egész Budapestet érintette, a VI. kerületben a Liszt Ferenc tér átalakítása történt meg 2001-ben. A Liszt Ferenc tér viszont eredetileg is tér/sétatér volt, szökőkúttal csak az évek során leromlott. Régi fényét volt hivatott visszahozni az átépítés. Itt már voltak harcok a zöldfelületekkel kapcsolatban, de összeségében szintén pozitív példa lett.

A Lisz Frenc tér 1982-ben, forrás Fortepan

A Lisz Frenc tér 2017-ben, forrás bevasarloutca.hu

Ezeknek az átépítéseknek legfőbb erénye, hogy megnyitották az utat egy új szemlélet előtt, be is bizonyítva, hogy ez egy jó irány, ezek mai napig kedvelt helyei Budapestnek, igaz azóta annyi új fejlesztés történt, később a Budapest Szíve program és egyéb önkormányzati fejlesztések keretében, hogy sok más felefedeznivaló hely is épült.

Dominálnak a burkolt felületek, a zöld felületnek nincs nagy szerepe, de az emberek szívesen tartózkodnak ezeken a helyeken, igazi városi élettér, a gyalogosok, sétálók területet kaptak és ezáltal meghozták az áttörést. A Liszt Ferenc teret támadták is, mert fákat kellett kivágni, de a belső gyalogos ösvény szinteltérésekkel elválasztva a járda szinttől, szerintem kellemes kis mini parkot hoz létre. Nem véletlen, hisz a terveit Csorba Veronika készítette. Sajnos mára elég elhanyagolttá vált, nincs valami jól karban tartva. Az Andrássy út túlodalán a Jókai térben folytatódik a park, amely rész nagyon elhanyagolt, pedig egy kis játszótér is van rajta, illetve a Kolibri Színház főbejárata található itt. Szerintem sokkal többet ki lehetne hozni belőle…

A Ráday utcában eleve nem is volt semmi zöld, ahhoz képest a konténeres fák előrelépést jelentettek.

Előkészítették a terepet olyan nagy dobások számára mint pl. az Erzsébet téri Gödör, ami az egyik kedvencem Budapest élhető terei közül.

Folyt. köv. a Gödörrel….