Fenntartható város – élhető város – élő város

Fenntartható város – élhető város – élő város

Barcelona- Gracia negyed
forrás: https://www.neverendingvoyage.com/gracia-barcelona-guide/

„ Az antik ember határozottan hátat fordít a vidéknek, a természetnek. Hogyan lehetséges ez? Hogyan hagyhatja el az ember a földet? Hová menjen, amikor a természet az egész világ, maga a határtalanság? Nagyon egyszerű: egy darab földet fallal vesz körül és szembeállítja az alaktalan, végtelen térrel a körülzártat, a végeset…. Ez a talpalatnyi, lázadó földdarab, amely levált a nagy anyáról, merőben új terület. Az ember rajta teremti meg a tisztán emberi birodalmát, miután minden közösséget felszámolt a növényi és állati világgal…” Ortega y Gasset: A tömegek lázadása, 165. o

Amikor fenntarthatóságról beszélünk, tudom, hogy a város, mint települési forma önmagában ellentmond ennek az elvnek. A fenti idézetből is látszik, hogy az a pont, mikor az ember létrehozta a várost, szembefordult a természettel. Mára már rengeteg városunk van és benne emberek milliói élnek. És ha már itt vannak, kezdeni kell velük valamit… lehetőleg úgy, hogy mindenki életben maradjon J Ezt nevezem én a városok fenntarthatóságának problémájának.

Város: „A város az emberi településformák legmagasabb szerveződési szintje. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét. Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen.” Wikipédia

A világ népessége ma (2017.november) 7,5 milliárd ember, a népesség több, mint fele, kb. 54%-a városokban él. A városi lakosok száma 2030-ra vélhetően az akkori lakossság 2/3-a lesz. A számuk minden előrejelzés szerint növekedni fog. Nem mindegy azonban, hogyan. Elkerülhetetlen szembenézni a meglétükkel, problémáikkal.
Nem költözhet mindenki vidékre vagy a vadonba. A Föld felszínén a szárazföld területe: 148 939 100 km2. A világ népessége 7,5 milliárd ember, tehát a népsűrűség jelenleg 19,85 fő/km2 Ennyi ember már csak városokban férhet el. Én úgy gondolom minden embernek joga van az emberhez méltó élethez…
Valóban a leginkább környezetterhelő életforma a város, és még a legoptimistább válaszok is csak egy nagyobb területegység részeként tudják fenntarthatóként elképzelni, ahol a környező zöld terület és falvak ellensúlyozzák a város negatív hatásait a természetre. A környező falvak ellátják a városlakókat például élelemmel, míg cserébe a város a saját előnyeit nyújta, pl magasabb színvonalú egészségügyi ellátás, kulturális élet.
Az ipari termelést se felejtsük ki, mint meglévő tényezőt. Az üzemek, a termelés lehet azonban egészen környezetkímélő, lehet egy ipari épület is passzívház (pl.  http://epiteszforum.hu/rati-a-gyarak-energiadesign-rolls-royce-a2). Persze vannak iparágak, ahol ez megoldhatatlan, kérdés, hogy ezekre mennyire van szükség, vagy csak az anyagi haszonszerzés miatt feljődnek és léteznek ilyen ipari ágazatok. De most nem ebbe az irányba szeretnék elmenni….
A fenntartható város megvalósítására sokan törekszenek és sokféle terv is készült. Rengeteg ország csatlakozott már a kezdeményezéshez, hogy a fővárosuk vagy más városai fenntartható elvek szerint működjön. Nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a kérdéssel és terveket, ajánlásokat dolgoztak ki, melyhez számos ország, város csatlakozott.
Az elveket azonban még sokan félreértelmezik, szándékosan vagy nem, ki tudja. Sok város a fenntarthatóság zászlaja alatt olyan beruházásokat valósít meg, melyek valóban passzív vagy aktívházak az energetikai mérlegük szerint, de csillogó üvegpaloták, magasházak. Az üveg előállítása önmagában is nagyon környezetterhelő és a homok az egyik leggyorsabban fogyó természeti erőforrás. Az épület kialakításáról akkor még nem is esett szó, csupán az építőanyagaokról. Számos hatalmas új irodaépület hirdeti magát, hogy a legkorszerűbb elvek szerint épült. Legutóbb a Budapestre tervezett új toronyház kapcsán keletkezett vita, mely megkédőjelezi egy ilyen épület jogosságát a városunkban. Leginkább az a probléma merült fel, hogy nem illeszkedik a városképbe. Szerintem más probléma is van vele...
Részlet a közleményből:
„Az irodaház tervezése során a MOL törekszik arra, hogy az épület a XXI. század elvárásainak megfelelő szintű megoldásokat felvonultató kétszeres környezetvédelmi minősítéssel (LEED és BREEAM)* rendelkezzen, így energiatakarékossági, környezettudatossági és fenntarthatósági szempontból is a legmagasabb szintet képviseli.”
„Az épület – amely a városi környezetben is a fenntarthatóságot hangsúlyozza – új mércét jelent Budapest és Magyarország számára. A MOL Campus célja, hogy megőrizze a kapcsolatokat egy olyan városi közösségben, ahol az emberek gyalog vagy biciklivel is megközelíthetik munkahelyüket. Az épületben tartózkodók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a külső környezettel, friss levegőhöz és napfényhez juthatnak. Az épület olyan alacsony és zéró szén-dioxid kibocsátású energiaforrásokat használ, mint a napenergia, valamint rendelkezik az esővíz összegyűjtésére és elraktározására szolgáló megoldásokkal is.”
A LEED és BREEAM minősítés nagyon komoly (amerikai és angol) minősítési rendszer egy ingatlanberuházásra. A tervezéstől az építésig és az üzemelteteésig, minden momentumot figyelembe vesz az épület életciklusában, hogy annak megvalósulása megfeleljen a környezetbarát elveknek.
Számomra önmagában az kérdés, hogy egy ilyen lépkékű épület megépítése hogyan lehet összhangban a környezettel (na nem a természettel, mert attól már eleve fényévek választanak el a városban, hanem a városi környezettel), mikor már a méretei is abnormálisak, illetve a felhasznált anyagokat olyan ipari termelés állítja elő, ami szintén terheli a környeztet. Aki ránéz egy ilyen ház tervére, vagy a megépült valóságra, annak nem a természet jut eszébe…???
Úgyhogy a fenntartható, mint hangzatos és ma már kötelező jelző önmagában nem elég. Van azonban egy ettől is újabb irány, az élhető város koncepciója. Az élhető város túlmutat az energetikai számításokon, energiaegyenlegen, akár a felhesznált építőanyagokon is. Egy az ember számára feldolgozható élettérben gondolkozik, ahol a lakó és közös terek is emberléptékűek, befogadhatók és élők.

„ Minden a gyaloglással kezdődik. Az ember gyaloglásra termett. Az élet nagy és apró eseményei akkor történnek meg velünk, amikor a többi ember között sétálunk. Az élet a maga sokszínűségében gyaloglás közben bontakozik ki előttünk” Jan Gehl: Élhető városok, Terc Kft., Budapest 2014, 19. o

Az, hogy egy város él-e, megmutatja, hogy az emberek kint vannak-e az utcákon, tereken. Ehhez több dolog is kell, a legfontosabb:
  •          A klíma (sem túl meleg, sem túl hideg, sem esős idő).
  •          Jó minőségű tér (a város vérkeringésébe bekapcsolt földszinti terek, elegendő tér)

Az európai városok eredetileg ilyen élhető városok voltak, mivel abban a korban alakultak ki, mikor még emberléptékben gondolkodtak. Az új XX. és XXI. században épülő városok szokszor elvétik a léptéket és egy ember már elveszlik benne. Az európai városok megmaradásának szerintem egyik kulcsa, hogy meg tudják-e menteni magukat és (a gigapoliszokból nézve) ékszerdobozokká válni, így a turizmus válhat az egyik fő gazdasági tényezővé, hiszen az ázsiai és amerikai városokkal ipari potenciálban alul fog maradni és jelenleg a népesség is öregszik, illetve fogy.
Az egyik város, ahol élhető város koncepciót dolgoztak ki, Barcelona. Sok elem már meg is valósult és egy komplexebb modellben gondolkoznak, ami az úgynevezett okos város koncepciója, túllép a fenntarthatóságon és az ember számára élhető, jó életteret szeretne létrehozni.
Nem tudom mi a pontos oka annak, hogy ennyire elől járnak példával a katalán fővárosban, talán közrejátszott benne az is, hogy többször kifogytak az ivóvízből nyáron, és elviselhetetlen lett a meleg miatt a város. Legutóbb 2008-ban volt egy drámai vízhiány és vízkorlátozás, de idén, 2017-ben is hatalmas szárazság sújtotta Spanyolországot (és Olaszországot). A Tajo (Tagus) folyó, az ország egyik legfontosabb folyója majdnem kiszáradt!
Mindenesetre tény, hogy valami változtatásra sarkallta Spanyolországot (most már hívhatjuk Katalóniának? épp folyamatban van a leszakadás…), míg Olaszországot például nem…
Lássuk a barcelonai tervet!
A címe: Barcelona zöld infrastruktúra és biodiverzitás (fajok sokszínűsége) terve.
A terv kapcsolódik az EU biodivezrzitás tervéhez. Környezeti és szociláis szempontból is vizsgálja a várost és célja, hogy egészségesebb élettér jöjjön létre, valamint szociális szempontból is kedvezőbb terek jöjjenek létre.
A terv része új parkok létrehozása és az utcák új keresztmetszeti szervezése, a gyalogos és kerékpáros sávot fasor fogja közre két oldalról, valamint választja el az autós forgalomtól.
 A város különböző pontjain található parkokat és a tengerpartot is ún. zöld folyosókkal kötik össze egymással. Az utak mentén folyamatos zöldfelületek  pld fasor, zöldtetők, zöld homlokzatok létrehozásával a zöldfelületek összekapcsolódnak. Őshonos növényeket telepítenek a parkokba, a kulturlis örökség védelmére is figyelnek. Az emberek számára kellemes és kapcsolatteremtésre alkalmas élettereket hoznak létre. A terv része a kommunikáció a lakossággal (nem a lakosság felé! hanem oda-vissza) a civil munka, a közösségi tervezés valamint az oktatás.
A terv 10 pontja:
  • a kulturális örökség megőrzése
  • zöld infrastruktúra tervezése (a zöldfelületek összekötése és természetes zöldfelületekhez való kapcsolása)
  • a biodiverzitás szempontjait a zöld infrastruktúra tervezésénél figyelembe venni
  • növelni a zöldfelületek mennyiségét, új lehetőségeket kiaknázva
  • a parkok karbantartása, fenttartása is környezetbarát legyen pl vízkezelés
  • a történelmi értékű parkok kertek kiemelt védelme
  • a zöld infrastruktúra tervek további kutatása fejlesztése
  • az ismeretek terjesztése a lakosság körében
  • a lakosság bevonása, egészségmegőrző programok
  • a városvezetést megerősíteni, támogatni a zöld infrastruktúra terv védelmében
Barcelona- Gracia negyed

forrás: https://www.neverendingvoyage.com/gracia-barcelona-guide/


A város honlapján további információk találhatók az okos, fenntartható, élhető város megvalósításához kapcsolódóan: http://ajuntament.barcelona.cat/ecologiaurbana/en

·         Városi közlekedés fejesztése, négyzethálós rendszer bevezetése. A buszok egy új átlátható négyzethálós és átlós rendszerben közlekednek.
·         Városi világítás ledes és automata fényérzékelős, így rengeteg energiát spórolnak meg.
·         Parkok vízkezelése: esővízgyűjtés, vízvisszaforgatás, takarékos öntözés bevezetése a közparkokban.
·         Utcai szemetesek egységes elszívó rendszerbe építve: a szelektíven gyűjtött utcai hulladékot egy központi vákuumos elszívó rendszer gyűjti össze.
·         Gyalogos zónák kialakítása ún. superblokkok: minden harmadik utcán engedélyezett az autós forgalom, közötte két utca csak a gyalogos forgalomé. Így gyalogos tömbök alakulnak ki, visszakapják az utcákat a járókelők.



Superblokkok
Részlet a Barcelona városi mobilitás tervből

A terv az ún. okos város koncepciót is maximálisan beépíti, bővítve az élhető város elképzelésekkel. Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
OKOS VÁROS ALRENDSZEREK
Megközelítésünk az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council index rendszerén alapszik, melyek 6 alrendszert jelölnek meg, ahol a városok állapota és a fejlesztések hatásai mérhetők. Koncepcionális megfontolásból külön kategóriát alkot a Városi laborok, a legtöbb sikeres és bevált projekt ugyanis ezek keretein belül jött létre.
OKOS KORMÁNYZÁS
Okos kormányzás alatt a nyílt, átlátható és részvételen alapuló döntési folyamatokat, ezek IKT alapú támogatását, a személyre szabott városi és közszolgáltatásokat, az adatkezeléssel kapcsolatos intézkedéseket és a fejlesztő szemléletű, innovatív kormányzást értjük.
OKOS KÖZLEKEDÉS
Okos közlekedés alrendszer alatt a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, a nem motorizált és közösségi közlekedési formák támogatását, a multimodális elérés biztosítását (az egyes közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok kiépítését) valamint a szolgáltatások minden pontján megvalósított IKT integrációt értjük.
OKOS KÖRNYEZET
Okos környezet alrendszer alatt a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodást (megújuló energia, víz- és hulladékgazdálkodás), a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket, a városok klímaváltozáshoz való adaptációs készségének növelését, az épített környezet energia-hatékony kialakítását értjük.
OKOS GAZDASÁG
Okos gazdaság alatt a vállalkozásokat és az innovációs ökoszisztémákat támogató szolgáltatásokat, a vállalkozó kedvet és a produktivitást segítő képzéseket és inkubációs környezetet, a cégek helyi és globális piaci integrációját segítő eszközöket, IKT platformokat, nyílt adatokat, városi laborokat és más megoldásokat értjük.
OKOS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
Okos életkörülmények alrendszer alatt az élhető várost, a személyes biztonságot és az egészségügyi kondíciókat javító intézkedéseket, a turisztikát, az aktív kulturális, szabadidős és közösségi élményeket fejlesztő programokat, a lakhatás körülményeit javító folyamatokat, valamint az ezeket támogató IKT megoldásokat értjük.
OKOS EMBEREK
Okos emberek alrendszer alatt a tudásgazdaság és a versenyképes munkaerő erősítését, az élethosszig tartó tanulást segítő programokat, oktatásfejlesztést, a kreatív és befogadó társadalom elérése érdekében tett intézkedéseket, például a részvételi tervezést, a co-production és co-design folyamatokat értjük.
Barcelona a tervből már számos pontot részben vagy egészben megvalósított, ami példaértékű.  Jó hír, hogy már Budapestnek is van okos város jövőképe. 2017. januárban készült el. Az alábbi linekn található róla bővebb információ:

Budapestről legközelebb…

Comments

Popular posts from this blog

Budapest, mint élhető város 4 - Erzsébet tér

Kivonulás - építészet és térhasználat

Slow építészet