Fenntartható város – élhető város – élő város
Fenntartható város – élhető város – élő város
„ Az antik ember
határozottan hátat fordít a vidéknek, a természetnek. Hogyan lehetséges ez?
Hogyan hagyhatja el az ember a földet? Hová menjen, amikor a természet az egész
világ, maga a határtalanság? Nagyon egyszerű: egy darab földet fallal vesz
körül és szembeállítja az alaktalan, végtelen térrel a körülzártat, a végeset….
Ez a talpalatnyi, lázadó földdarab, amely levált a nagy anyáról, merőben új
terület. Az ember rajta teremti meg a tisztán emberi birodalmát, miután minden
közösséget felszámolt a növényi és állati világgal…” Ortega y Gasset: A tömegek
lázadása, 165. o
Amikor fenntarthatóságról beszélünk,
tudom, hogy a város, mint települési forma önmagában ellentmond ennek az elvnek.
A fenti idézetből is látszik, hogy az a pont, mikor az ember létrehozta a
várost, szembefordult a természettel. Mára már rengeteg városunk van és benne
emberek milliói élnek. És ha már itt vannak, kezdeni kell velük valamit…
lehetőleg úgy, hogy mindenki életben maradjon J Ezt nevezem én a városok fenntarthatóságának problémájának.
Város: „A város az emberi
településformák legmagasabb szerveződési szintje. Alapvető jellegzetessége,
hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét. Az ember számára a
város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben,
lényegében természetesen van jelen.” Wikipédia
A világ népessége ma (2017.november) 7,5
milliárd ember, a népesség több, mint fele, kb. 54%-a városokban él. A városi
lakosok száma 2030-ra vélhetően az akkori lakossság 2/3-a lesz. A számuk minden
előrejelzés szerint növekedni fog. Nem mindegy azonban, hogyan. Elkerülhetetlen
szembenézni a meglétükkel, problémáikkal.
Nem költözhet mindenki vidékre vagy a
vadonba. A Föld felszínén a szárazföld területe: 148 939 100 km2. A
világ népessége 7,5 milliárd ember, tehát a népsűrűség jelenleg 19,85 fő/km2 Ennyi
ember már csak városokban férhet el. Én úgy gondolom minden embernek joga van
az emberhez méltó élethez…
Valóban a leginkább környezetterhelő
életforma a város, és még a legoptimistább válaszok is csak egy nagyobb területegység
részeként tudják fenntarthatóként elképzelni, ahol a környező zöld terület és
falvak ellensúlyozzák a város negatív hatásait a természetre. A környező falvak
ellátják a városlakókat például élelemmel, míg cserébe a város a saját előnyeit
nyújta, pl magasabb színvonalú egészségügyi ellátás, kulturális élet.
Az ipari termelést se felejtsük ki,
mint meglévő tényezőt. Az üzemek, a termelés lehet azonban egészen
környezetkímélő, lehet egy ipari épület is passzívház (pl. http://epiteszforum.hu/rati-a-gyarak-energiadesign-rolls-royce-a2).
Persze vannak iparágak, ahol ez megoldhatatlan, kérdés, hogy ezekre mennyire
van szükség, vagy csak az anyagi haszonszerzés miatt feljődnek és léteznek ilyen
ipari ágazatok. De most nem ebbe az irányba szeretnék elmenni….
A fenntartható város megvalósítására sokan törekszenek és
sokféle terv is készült. Rengeteg ország csatlakozott már a kezdeményezéshez,
hogy a fővárosuk vagy más városai fenntartható elvek szerint működjön. Nemzetközi
szervezetek is foglalkoznak a kérdéssel és terveket, ajánlásokat dolgoztak ki,
melyhez számos ország, város csatlakozott.
Az elveket azonban még sokan félreértelmezik, szándékosan
vagy nem, ki tudja. Sok város a fenntarthatóság zászlaja alatt olyan
beruházásokat valósít meg, melyek valóban passzív vagy aktívházak az
energetikai mérlegük szerint, de csillogó üvegpaloták, magasházak. Az üveg
előállítása önmagában is nagyon környezetterhelő és a homok az egyik
leggyorsabban fogyó természeti erőforrás. Az épület kialakításáról akkor még
nem is esett szó, csupán az építőanyagaokról. Számos hatalmas új irodaépület
hirdeti magát, hogy a legkorszerűbb elvek szerint épült. Legutóbb a Budapestre
tervezett új toronyház kapcsán keletkezett vita, mely megkédőjelezi egy ilyen
épület jogosságát a városunkban. Leginkább az a probléma merült fel, hogy nem
illeszkedik a városképbe. Szerintem más probléma is van vele...
Részlet a közleményből:
„Az irodaház tervezése során
a MOL törekszik arra, hogy az épület a XXI. század elvárásainak megfelelő
szintű megoldásokat felvonultató kétszeres környezetvédelmi minősítéssel (LEED
és BREEAM)* rendelkezzen, így energiatakarékossági, környezettudatossági és
fenntarthatósági szempontból is a legmagasabb szintet képviseli.”
„Az épület – amely a városi környezetben is a fenntarthatóságot
hangsúlyozza – új mércét jelent Budapest és Magyarország számára. A MOL Campus
célja, hogy megőrizze a kapcsolatokat egy olyan városi közösségben, ahol az
emberek gyalog vagy biciklivel is megközelíthetik munkahelyüket. Az épületben
tartózkodók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a külső környezettel, friss
levegőhöz és napfényhez juthatnak. Az épület olyan alacsony és zéró szén-dioxid
kibocsátású energiaforrásokat használ, mint a napenergia, valamint rendelkezik
az esővíz összegyűjtésére és elraktározására szolgáló megoldásokkal is.”
A LEED és BREEAM minősítés nagyon komoly (amerikai és angol)
minősítési rendszer egy ingatlanberuházásra. A tervezéstől az építésig és az
üzemelteteésig, minden momentumot figyelembe vesz az épület életciklusában,
hogy annak megvalósulása megfeleljen a környezetbarát elveknek.
Erről bővebben itt egy jó írás: ( http://epiteszforum.hu/a-fenntarthato-epites-kozhely-vagy-valosag-breeam-es-leed
vagy itt egy összefoglaló http://www.hugbc.hu/page.php?id=30
)
Számomra önmagában az kérdés, hogy egy ilyen lépkékű épület
megépítése hogyan lehet összhangban a környezettel (na nem a természettel, mert
attól már eleve fényévek választanak el a városban, hanem a városi
környezettel), mikor már a méretei is abnormálisak, illetve a felhasznált
anyagokat olyan ipari termelés állítja elő, ami szintén terheli a környeztet.
Aki ránéz egy ilyen ház tervére, vagy a megépült valóságra, annak nem a
természet jut eszébe…???
Úgyhogy a fenntartható, mint hangzatos és ma már kötelező
jelző önmagában nem elég. Van azonban egy ettől is újabb irány, az élhető város
koncepciója. Az élhető város túlmutat az energetikai számításokon,
energiaegyenlegen, akár a felhesznált építőanyagokon is. Egy az ember számára feldolgozható
élettérben gondolkozik, ahol a lakó és közös terek is emberléptékűek,
befogadhatók és élők.
„ Minden a gyaloglással kezdődik. Az ember gyaloglásra
termett. Az élet nagy és apró eseményei akkor történnek meg velünk, amikor a
többi ember között sétálunk. Az élet a maga sokszínűségében gyaloglás közben
bontakozik ki előttünk” Jan Gehl: Élhető városok, Terc Kft., Budapest 2014, 19.
o
Az, hogy egy város él-e, megmutatja, hogy az emberek kint
vannak-e az utcákon, tereken. Ehhez több dolog is kell, a legfontosabb:
- A klíma (sem túl meleg, sem túl hideg, sem esős idő).
- Jó minőségű tér (a város vérkeringésébe bekapcsolt földszinti terek, elegendő tér)
Az európai városok eredetileg ilyen élhető városok voltak,
mivel abban a korban alakultak ki, mikor még emberléptékben gondolkodtak. Az új
XX. és XXI. században épülő városok szokszor elvétik a léptéket és egy ember
már elveszlik benne. Az európai városok megmaradásának szerintem egyik kulcsa,
hogy meg tudják-e menteni magukat és (a gigapoliszokból nézve) ékszerdobozokká
válni, így a turizmus válhat az egyik fő gazdasági tényezővé, hiszen az ázsiai
és amerikai városokkal ipari potenciálban alul fog maradni és jelenleg a
népesség is öregszik, illetve fogy.
Az egyik város, ahol élhető város koncepciót dolgoztak ki, Barcelona.
Sok elem már meg is valósult és egy komplexebb modellben gondolkoznak, ami az
úgynevezett okos város koncepciója, túllép a fenntarthatóságon és az ember
számára élhető, jó életteret szeretne létrehozni.
Nem tudom mi a pontos oka annak, hogy ennyire elől járnak
példával a katalán fővárosban, talán közrejátszott benne az is, hogy többször
kifogytak az ivóvízből nyáron, és elviselhetetlen lett a meleg miatt a város.
Legutóbb 2008-ban volt egy drámai vízhiány és vízkorlátozás, de idén, 2017-ben
is hatalmas szárazság sújtotta Spanyolországot (és Olaszországot). A Tajo
(Tagus) folyó, az ország egyik legfontosabb folyója majdnem kiszáradt!
Mindenesetre tény, hogy valami változtatásra sarkallta
Spanyolországot (most már hívhatjuk Katalóniának? épp folyamatban van a
leszakadás…), míg Olaszországot például nem…
Lássuk a barcelonai tervet!
A címe: Barcelona zöld infrastruktúra és biodiverzitás
(fajok sokszínűsége) terve.
A terv kapcsolódik az EU biodivezrzitás tervéhez. Környezeti
és szociláis szempontból is vizsgálja a várost és célja, hogy egészségesebb
élettér jöjjön létre, valamint szociális szempontból is kedvezőbb terek jöjjenek
létre.
A terv része új parkok létrehozása és az utcák új
keresztmetszeti szervezése, a gyalogos és kerékpáros sávot fasor fogja közre
két oldalról, valamint választja el az autós forgalomtól.
A város különböző
pontjain található parkokat és a tengerpartot is ún. zöld folyosókkal kötik
össze egymással. Az utak mentén folyamatos zöldfelületek pld fasor, zöldtetők, zöld homlokzatok létrehozásával
a zöldfelületek összekapcsolódnak. Őshonos növényeket telepítenek a parkokba, a
kulturlis örökség védelmére is figyelnek. Az emberek számára kellemes és
kapcsolatteremtésre alkalmas élettereket hoznak létre. A terv része a
kommunikáció a lakossággal (nem a lakosság felé! hanem oda-vissza) a civil
munka, a közösségi tervezés valamint az oktatás.
A terv 10 pontja:
- a kulturális örökség megőrzése
- zöld infrastruktúra tervezése (a zöldfelületek összekötése és természetes zöldfelületekhez való kapcsolása)
- a biodiverzitás szempontjait a zöld infrastruktúra tervezésénél figyelembe venni
- növelni a zöldfelületek mennyiségét, új lehetőségeket kiaknázva
- a parkok karbantartása, fenttartása is környezetbarát legyen pl vízkezelés
- a történelmi értékű parkok kertek kiemelt védelme
- a zöld infrastruktúra tervek további kutatása fejlesztése
- az ismeretek terjesztése a lakosság körében
- a lakosság bevonása, egészségmegőrző programok
- a városvezetést megerősíteni, támogatni a zöld infrastruktúra terv védelmében
Barcelona- Gracia negyed
forrás: https://www.neverendingvoyage.com/gracia-barcelona-guide/
A város honlapján további
információk találhatók az okos, fenntartható, élhető város megvalósításához
kapcsolódóan: http://ajuntament.barcelona.cat/ecologiaurbana/en
·
Városi közlekedés fejesztése, négyzethálós
rendszer bevezetése. A buszok egy új átlátható négyzethálós és átlós
rendszerben közlekednek.
·
Városi világítás ledes és automata fényérzékelős,
így rengeteg energiát spórolnak meg.
·
Parkok vízkezelése: esővízgyűjtés,
vízvisszaforgatás, takarékos öntözés bevezetése a közparkokban.
·
Utcai szemetesek egységes elszívó rendszerbe
építve: a szelektíven gyűjtött utcai hulladékot egy központi vákuumos elszívó
rendszer gyűjti össze.
·
Gyalogos zónák kialakítása ún. superblokkok:
minden harmadik utcán engedélyezett az autós forgalom, közötte két utca csak a
gyalogos forgalomé. Így gyalogos tömbök alakulnak ki, visszakapják az utcákat a
járókelők.
A terv az ún. okos város koncepciót is maximálisan beépíti,
bővítve az élhető város elképzelésekkel. Az okos város olyan település vagy
település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális
infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és
gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák
alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
OKOS VÁROS ALRENDSZEREK
Megközelítésünk az EU Smart City Ranking és a Smart Cities
Council index rendszerén alapszik, melyek 6 alrendszert jelölnek meg, ahol a
városok állapota és a fejlesztések hatásai mérhetők. Koncepcionális
megfontolásból külön kategóriát alkot a Városi laborok, a legtöbb sikeres és
bevált projekt ugyanis ezek keretein belül jött létre.
OKOS KORMÁNYZÁS
Okos kormányzás alatt a nyílt, átlátható és részvételen
alapuló döntési folyamatokat, ezek IKT alapú támogatását, a személyre szabott
városi és közszolgáltatásokat, az adatkezeléssel kapcsolatos intézkedéseket és
a fejlesztő szemléletű, innovatív kormányzást értjük.
OKOS KÖZLEKEDÉS
Okos közlekedés alrendszer alatt a fenntartható és
szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, a nem motorizált és közösségi
közlekedési formák támogatását, a multimodális elérés biztosítását (az egyes
közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok
kiépítését) valamint a szolgáltatások minden pontján megvalósított IKT
integrációt értjük.
OKOS KÖRNYEZET
Okos környezet alrendszer alatt a fenntartható környezeti
erőforrás-gazdálkodást (megújuló energia, víz- és hulladékgazdálkodás), a
levegőminőség javítását célzó intézkedéseket, a városok klímaváltozáshoz való
adaptációs készségének növelését, az épített környezet energia-hatékony
kialakítását értjük.
OKOS GAZDASÁG
Okos gazdaság alatt a vállalkozásokat és az innovációs
ökoszisztémákat támogató szolgáltatásokat, a vállalkozó kedvet és a
produktivitást segítő képzéseket és inkubációs környezetet, a cégek helyi és
globális piaci integrációját segítő eszközöket, IKT platformokat, nyílt
adatokat, városi laborokat és más megoldásokat értjük.
OKOS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
Okos életkörülmények alrendszer alatt az élhető várost, a
személyes biztonságot és az egészségügyi kondíciókat javító intézkedéseket, a
turisztikát, az aktív kulturális, szabadidős és közösségi élményeket fejlesztő
programokat, a lakhatás körülményeit javító folyamatokat, valamint az ezeket
támogató IKT megoldásokat értjük.
OKOS EMBEREK
Okos emberek alrendszer alatt a tudásgazdaság és a
versenyképes munkaerő erősítését, az élethosszig tartó tanulást segítő
programokat, oktatásfejlesztést, a kreatív és befogadó társadalom elérése
érdekében tett intézkedéseket, például a részvételi tervezést, a co-production
és co-design folyamatokat értjük.
Barcelona a tervből már számos pontot részben vagy egészben
megvalósított, ami példaértékű. Jó hír,
hogy már Budapestnek is van okos város jövőképe. 2017. januárban készült el. Az
alábbi linekn található róla bővebb információ:
Budapestről legközelebb…
Comments
Post a Comment